Mikor semmis a devizahitelszerződés? - Pontosított feltételek - Magyar ügyben hozott ítéletet az Európai Bíróság

2019.06. 5. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

Az Európai Unió Bírósága pontosította, hogy a devizahitelszerződés alapján forintban folyósított összegre alkalmazandó átváltási árfolyam a hiteladóssal csupán a szerződés megkötését követően történő közlésének mikor kell elvezetnie a szerződés semmisségének megállapításához.

A Bíróságnak a C-38/17. sz. GT ügyben hozott ítélete

A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az Európai Bíróság véleményét, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel1 ellentétes-e egy olyan szerződési feltétel, amely alapján a hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitelszerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá. Az említett magyar bíróság közvetetten a Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os jogegységi határozatának az irányelvvel való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni a Bírósággal, mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat az uniós jogszabály szellemével ellentétes módon zöld utat adott a vitatott szerződési feltétel alkalmazásának.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozza meg, ami annyit jelent, hogy az irányelv értelmében e feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha azt világosan és érthetően fogalmazták meg (az ítélet 30-31. pontjai). Azt, hogy ez így történt-e, a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell megvizsgálnia (35).

Amennyiben a magyar bíróság arra a következtetésre jutna, hogy a kérdéses feltétel nem került világosan és érthetően megfogalmazásra, úgy sor kerülhet annak megvizsgálására, hogy e feltétel tisztességtelen-e, azaz, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a hiteladós fogyasztó kárára (37-38). Ennek megvizsgálása szintén a Budai Központi Kerületi Bíróság feladata.

Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy e feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha e feltétel kihagyásával is teljesíthető (41). Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie.
Következésképpen a 1/2016-os jogegységi határozatban megjelenő azon magyar szabályozás, amely nem minősíti semmisnek a jelen ügy tárgyát képező szerződési feltételt tartalmazó devizahitelszerződéseket, csak akkor lenne összeegyeztethetetlen az irányelvvel, ha

  • e feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően, és
  • e feltétel tisztességtelensége megállapításra kerül, és
  • a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető (44).

_________________________________________________________________________________

1A 93/13/EGK irányelv.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
PÉNZÜGYI JOG
BANK
DEVIZAHITEL
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
KÚRIA