Korrupciós botrányok - korrupciós deliktumok - A múlt hónapban Ausztriában kirobbant Strache-ügy margójára

2019.06.12. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Múlt hónapban a világsajtót is megrázó „Strache-botrányként” elhíresült korrupciós ügy került napvilágra Ausztriában, mely az alkancellár lemondását, a kormánykoalíció felbontását, valamint ősszel esedékes előrehozott parlamenti választást is eredményezett. De mit is jelent a korrupció? Ki és milyen esetben követ el korrupciós bűncselekményt?

Lavinát indított el a múlt hónapban kirobbant korrupciós botrány Ausztriában, miután a Spiegel és a Süddeutsche Zeitung című német lapok közzétettek egy videofelvételt, amelyen Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a legnagyobb osztrák napilapon keresztül a választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba a 2017-es ausztriai parlamenti választás előtt egy magát ausztriai befektetésre készülő dúsgazdag orosznak valló nőnek. Strache az osztrák alkancellár, a videofelvétel napvilágra kerülését követően lemondott, melyet Sebastian Kurz osztrák kancellár elfogadott. A korrupciós botrány vezető hír volt a világsajtóban, az unióban több kormánypárt adott ki hivatalos közleményt reagálva az eseményekre.

A mai politikai-gazdasági kultúra gyakorlatilag eggyé vált a korrupcióval: a sajtóhírekben ma már minden nap találkozhatunk a kifejezéssel, azonban érdemes tisztázni, ki és milyen esetben követ el korrupciós bűncselekményt. A korrupció fogalmát a köznapi életben a vesztegetéssel azonosítják, mely egy olyan törvénybe, vagy közerkölcsbe ütköző cselekedetet jelenít meg, melynek során valaki pénzért vagy egyéb juttatásért cserébe helyzetével visszaélve jogosulatlan előnyt biztosít más számára.

A korábban hatályos büntető törvénykönyvvel szemben a 2012. évi C. törvény (Btk.) már külön fejezetben rendelkezik a korrupciós bűncselekményekről, mely 9 törvényi tényállásban szabályozza e bűncselekmények körét. A hatályos Btk. szerint a korrupciós deliktumok az alábbiak:

  • Vesztegetés - Btk. 290. §
  • Vesztegetés elfogadása - Btk. 291. §
  • Hivatali vesztegetés - Btk. 293. §
  • Hivatali vesztegetés elfogadása - Btk. 294. §
  • Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban – Btk. 295. §
  • Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban – Btk. 296. §
  • Befolyás vásárlása – Btk. 298. §
  • Befolyással üzérkedés – Btk. 299. §
  • Korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása - Btk. 300. §

A bűncselekmények jogi tárgya summázva: a közélet, a gazdasági és társadalmi kapcsolatok tisztaságához, a bírósági, választottbírósági és a hatósági eljárások szabályos, jogellenes befolyásolástól mentes működéséhez, valamint az ahhoz fűződő társadalmi érdek, hogy az eljárás valamennyi szereplője jogellenes befolyásolástól mentesen gyakorolhassa jogait, illetve teljesíthesse kötelességeit.

A törvény mind az aktív (jogtalan előnyt ad/ígér), mind a passzív (jogtalan előnyt kér/ jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja), kötelesség megszegése érdekében tanúsított elkövetési magatartást büntetni rendeli, a bűncselekmények halmazata pedig a megvalósított bűncselekmények számától függ. A bűncselekmények elkövetése szempontjából kulcsfontosságú momentum a befolyásolásra való törekvés, mely közvetetten, harmadik - közreműködő - személy általi is elkövethető. A deliktumok szándékos bűncselekménynek minősülnek, a befolyásolás során az elkövető (aktív vagy passzív) tudatát áthatja, hogy az általa adott, ígért, kért, elfogadott előny „jogtalan” – azaz jogalap nélkül, korrupciós kapcsolatokra figyelemmel történik. A bűncselekmények csak kifejezett előny nyújtásával, ígéretével valósulhatnak meg, szóban és írásban egyaránt, valamint ráutaló magatartással - leplezett módon – is. Nem minősül korrupciós bűncselekménynek, ha az ígéret minden konkrét tartalmat nélkülöz. [Pl. „nem leszek hálátlan” (BH2007. 76.)].

A korrupciós cselekmények fokozott társadalomra veszélyességét a törvényhozó oly módon is kifejezésre juttatja, hogy 2015. július 1. napjától a korrupciós bűncselekmények teljes skálája vonatkozásában büntetendővé nyilvánítja a feljelentés elmulasztását.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
KORRUPCIÓ
AUSZTRIA