Prisztás-gyilkosság - Alvilági leszámolások a ’90-es években - „Én vagyok az elkövető.” - Jozef Rohác beismerő vallomást tett

2019.06.14. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A Fővárosi Törvényszéken a mai napon folytatódott a Prisztás József sérelmére elkövetett emberölés tárgyában indult megismételt büntetőeljárás, mely során Jozef Rohác szlovák bérgyilkos önmagára terhelő, azaz beismerő vallomást tett.

A Laczó Adrienn bírónő vezette szigorú biztonsági intézkedések mellett zajló büntetőper Jozef Rohác korábban a Hír Tv - Riasztás című műsorába eljuttatott telefonos üzenet szó szerinti beidézésével indult - miszerint „én ismerem az ügy hátterét, vannak bizonyítékok, ismerem az elkövetőt és meg akarom nevezni” - melyben foglalt állításait Rohác továbbra is fenntartotta. A szlovák bérgyilkos összefüggően és részletesen feltárta a közel 23 évvel ezelőtt elkövetett emberölés bűntettének körülményeit, miszerint Prisztás Józsefet 1996. november 1-én fényes nappal biciklis elkövetőként ő lőtte fejbe az óbudai Ladik utcában. Rohác ismételten elmondta, hogy már több alkalommal visszatérően jelezte a hatóságok felé, hogy vallomást kíván tenni az ügyben, mivel abban „ártatlan emberek vannak elítélve 15 évekre”, azonban ez a médiába juttatott hangüzenet indította el a lavinát.

Az ügyben 2016-ban 3 személyt (felbujtóként, elkövetőként és bűnsegédként) már jogerősen elítéltek, Rohác elmondása szerint „nem szeretne filozofálni”, de morális okai vannak mindannak, hogy beismeri: nem H. István, hanem ő ölte meg a dúsgazdag vállalkozót, és arra nem P. Tamás adta a megbízást, hanem Jozef Hamalán keresztül az ukrán kapcsolatokkal is rendelkező Dunaszerdahelyi-csoport.

Rohác kritikával illette a hatóságok eljárását, a vele szemben eszközölt kihallgatás körülményeit, valamint azt, hogy a legfontosabb momentumot kihagyták a vallomásáról készült jegyzőkönyvből, miszerint a töltényhüvely – amelyet a helyszínen nem talált meg az akkori nyomozó hatóság - hollétéről az elkövetési módszerének köszönhetően kizárólag ő és Hamala tudhatott.

Rohác összeszedetten tett vallomást és az akkor rögzített tényekhez, bizonyítékokhoz képest csupán apró részletekben tévedett – melyet az idő múlására való hivatkozással indokolt. Rohác megnevezett 3 személyt, akik – elmondása szerint – szem és fültanúi voltak egy közte és Hamala között zajló beszélgetésnek, melyben a Prisztás-gyilkosságról beszélgetnek. A bírónő mérlegelendőnek vélte a nevezett személyek tanúkénti meghallgatását.

Részletes vallomást tett könnyeivel küszködve F. Ferenc harmadrendű vádlott, köszönetet nyilvánított Rohác vallomásáért H. Istán másodrendű vádlott, P. Tamás elsőrendű vádlott pedig felmentését kérte.

A bírónő a tárgyaláson kiemelte, hogy jelen perújrafelvételi-szakban folyamatban lévő eljárás kizárólag Rohác tanúvallomására, mint bizonyítékra szorítkozik, így egy sor védői indítványt utasított el szóban, melyek – a március 11-i tárgyaláson előterjeszteni kívánt bizonyítási indítványokkal egyezően – újabb szakértők bevonására, tanúkihallgatásokra irányultak.

A tárgyalás szeptember 16-án folytatódik, melyen P. Tamás elsőrendű vádlott fizikai jelenlététől eltekintenek – azaz távmeghallgató rendszeren keresztül követheti nyomon a Budapesti Fegyház és Börtönből a tárgyaláson zajló eseményeket – tekintettel arra, hogy személye fokozott és kiemelt őrzést igényel. Mindezzel kapcsolatban P. Tamás és védője Szikinger István tiltakozását fejezte ki. (P. Tamást jelen tárgyalás alatt is hat gépfegyveres TEK-es őrizte.)

Kapcsolódó cikk - előyménzek:

Prisztás-gyilkosság - Alvilági leszámolások a 90-es években - Megkezdődött perújítási tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÜGY