Álomnyaralásból rémálom - Hogyan érvényesíthetőek a félresiklott utazásokkal kapcsolatos kárigények?

2019.06.18. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Hivatalosan is megkezdődött a nyári szabadságolások időszaka – az utazási irodáknál utazási szerződések sokasága kötettett meg a nyár beköszöntével. Sajnos előfordulhat, hogy az utazás nem úgy alakul, ahogyan terveztük. Mennyi időn belül és kihez forduljunk, ha nem az utazási szerződésben foglaltakkal szembesülünk a nyaralás során? Milyen igényt érvényesíthetünk?

Június 15-ével hivatalosan is megkezdődött a nyaralási szezon, melyet megelőzően utazási szerződések sokaságát kötöttek meg a nyaralni vágyók. Mire is jogosít a szerződés, milyen szolgáltatásnak minősül a jogszabályok alapján?

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján az utazási szerződésre főszabályként a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók, azt továbbra is a vállalkozási szerződés altípusaként szabályozza a jog. A vállalkozási szerződés által meghatározott keretek azt eredményezik, hogy végső soron az általános szabályok adnak választ az utazási szerződés tekintetében külön nem szabályozott kérdésekben. Nem tartalmaz külön szabályt például a szerződésszegés jogkövetkezményeire a Ptk., hiszen az általános szabályok e körben megfelelőek – erre vonatkozóan a bírói gyakorlat sem vetett fel szabályozandó kérdéseket. „Az utazási szerződéssel nyújtott szolgáltatások fizikailag oszthatóak, a szolgáltatás azonban jogilag oszthatatlan, mivel a megosztással keletkező részszolgáltatások önállóan nem alkalmasak a megrendelő szerződési érdekében a kielégítésére, ezért az utazás céljának megvalósulására kiható szerződésszegés jogkövetkezményei a szolgáltatás oszthatatlansága folytán a szerződés egészére beállnak.[EBH2006. 1404. számú felülvizsgálati ítélet]

A szolgáltatás igénybevevője (utas) a Ptk. szerint jogosult az utazás megkezdése előtt bármikor elállni a szerződéstől - elállása esetére bánatpénz is kiköthető, melynek mértéke azonban a szolgáltatás díjának összegét nem haladhatja meg. Az utazásszervező elállása esetén köteles a szerződésben foglalt szolgáltatással azonos vagy annál magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást biztosítani az utas számára, egyébiránt köteles a meghiúsult utazásból eredő nem vagyoni károk megtérítésére is. Az utazási szerződésben foglalt szolgáltatás teljesítéséért az utazásszervező (utazási iroda) felel, melynek nem megfelelő – azaz hibás - teljesítése esetén köteles a szolgáltatás (az utazás) díját arányosan leszállítani.

A hibás teljesítés mindig aktuális fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, leggyakoribb esetei között tartható számon a szerződésben foglaltaktól eltérő minőségű szállás és ellátás, fakultatív programok meghiúsulása, a reptéri transzfer hiánya. Mivel az utazási szerződéssel nyújtott szolgáltatások fizikailag oszthatók, ezért hibás teljesítés esetén a szolgáltatások hasonló értékű részszolgáltatással helyettesíthetők. Amennyiben az utazásszervező a szerződésben foglaltakat teljesíteni nem tudja, az utazás alkalmával köteles azt – az esetleges költségkülönbözet utasra való terhelésének mellőzésével - egyéb részszolgáltatással teljesíteni. Ha az utas ezt nem fogadja el, az utazásszervező köteles a szolgáltatás díj arányos részét visszatéríteni. Az utas köteles a szerződésből eredő hibás teljesítést haladéktanul jelezni az utazásszervező irányába, aki felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért. Kivételt képez ez alól, amennyiben a hibás teljesítés az utazásszervezőn kívülálló okból valósult meg. (pl. vis major, utas magatartása). A panasz haladéktalan bejelentésének elmulasztása esetén tehát a kárigények nem érvényesíthetők.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
KÁRTÉRÍTÉS
UTAZÁS