Tagállami energia- és klímatervek - Uniós erőfeszítések jogi keretben az éghajlatvédelmi célok eléréséért

2019.06.26. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság közzétette a tagállamok előzetes energia- és klímaterveire vonatkozó értékelését. A tervek a 2030-ra kitűzött uniós energia- és éghajlat-politikai célértékek teljesítését hivatottak biztosítani.

Az energiaunió irányításáról és az éghajlati fellépésről szóló uniós rendelet értelmében a tagállamoknak 10 évre szóló nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet kell kidolgozniuk a 2021-től 2030-ig terjedő időszakra. A világ legnagyobb gazdasági szereplői közül az Európai Unió az első, amely jogilag kötelező érvényű keretet hozott létre azzal a céllal, hogy eleget tegyen a párizsi klímamegállapodás értelmében vállalt kötelezettségeinek. E kereten belül a tagállamok most először készítenek integrált nemzeti energia- és klímaterveket.

A Bizottság értékelése szerint a nemzeti tervek komoly erőfeszítéseket tükröznek, számos területen azonban még van min javítani, különös tekintettel azokra a célzott és testreszabott szakpolitikákra, amelyek rövid távon a 2030-ra kitűzött célértékek teljesítését, hosszú távon pedig a klímasemlegességhez vezető úton való előrehaladást szolgálják. Az előzetes nemzeti energia- és klímatervek mind a megújuló energiaforrások részesedése, mind az energiahatékonysági hozzájárulások tekintetében alulmúlják az elvárásokat. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az EU egészére vonatkozó 2030-as célértékekhez képest 1,6 százalékpontos lehet az elmaradás. Az energiahatékonyság esetében az eltérés akár 6 százalékpont körüli érték is lehet. Az EU átfogó éghajlat- és energiapolitikai céljainak eléréséhez ezért elengedhetetlen, hogy a tagállamok nagyobb célokat tűzzenek ki maguk elé.
 
Magyarország esetében az előzetes nemzeti energia- és klímatervben felvázolt további szakpolitikai intézkedések lehetővé tennék, hogy az ország túlteljesítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése terén rá vonatkozó 2030-as célkitűzéseket. Ezzel szemben a megújuló energia részesedésének 2030-ra kitűzött célértékét a tervezett 20%-ról legalább 23%-ra kell növelni ahhoz, hogy Magyarország az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról szóló uniós rendeletben szereplő képletnek megfelelő mértékben járuljon hozzá a megújuló energiára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés megvalósításához. Az Unió 2030-as energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez jelentősen növelni kell mind a végső, mind a primerenergia-fogyasztás csökkentése terén meghatározott célértékeket. Ennek érdekében határozottabb intézkedéseket kell előterjeszteni, amelyek révén további energiamegtakarítás érhető el 2030-ig. A végleges terv szempontjából hasznos lenne más területeken is jól körülhatárolt szakpolitikákat és intézkedéseket kidolgozni a kitűzött célok elérése érdekében.
 
A tagállamoknak most 6 hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy kiegészítsék terveiket és nagyobb nemzeti célértékeket határozzanak meg. A Bizottság javaslatai és részletes kiértékelései azt hivatottak elősegíteni, hogy a tagállamok 2019. december 31-ig véglegesítsék, és a következő években hatékonyan meg is valósítsák a terveiket. A tervek meg fogják könnyíteni a 2021–2027-es uniós pénzügyi keretből származó eszközök tagállami programozását. A Bizottság készen áll arra, hogy az eddigi kiváló együttműködésre építve támogassa a tagállamokat a nemzeti energia- és klímatervek véglegesítésében.

A Magyarország által benyújtott nemzeti energia- és klímaterv tervezete ITT elolvasható.

A Bizottság ajánlása Magyarország nemzeti energia- és klímatervének tervezetéről ITT elolvasható.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ