Több mint másfél hónapja lejárt a kilakoltatási moratórium, melynek következtében a nagyarányú lakás kiürítések időszaka is megkezdődött – tavaly közel 4.000 embernek kellett elhagynia otthonát, a kilakoltatottak és a devizahitelesek helyzete továbbra is megoldatlan.

Április 30-ával lezárult a kilakoltatási moratórium, mely haladékot biztosított az eladósodott magánszemélyek számára adósságaik rendezése, valamint a végrehajtást kérővel, bankokkal való megegyezés érdekében. A kilakoltatási moratórium azt a hat hónapos időtartamot jelenti, amikor a bíróság által elrendelt lakóingatlan kiürítését a végrehajtó nem foganatosíthatja, annak lejártával azonban soron kívül kitűzésre kerül a lakáskiürítés végrehajtásának időpontja. A moratórium a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) szerint a téli hideg időszakra való tekintettel minden év november 15-től a következő év április 30-ig tart, mely azonban nem abszolút – tehát nem minden lakáshasználót véd meg a kilakoltatásokkal szemben. A Vht. 182/A §-a alapján nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. Önkényes lakáshasználónak minősül az a jogcím nélküli lakó, aki más tulajdonában álló ingatlant annak tudta/hozzájárulása nélkül önkényesen elfoglal. A kilakoltatási moratórium a 6 hónapos türelmi időszakra tekintettel védi a tulajdonost, az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan lakóját, továbbá a bérlőt – valamint azt is, aki lejárt bérleti szerződéssel rendelkezik.

A moratórium lejárta nagyarányú lakás kiürítéseket eredményez – ez az az időszak, amikor is a hiteladósokkal szemben jogszerűen foganatosítható a kilakoltatás, mivel már új tulajdonosa van az ingatlanoknak. A végrehajtók álláspontja szerint a kilakoltatott adósok 2/3-a devizahitel tartozás meg nem fizetése következtében válik otthontalanná, azonban hangsúlyozzák, hogy még az ingatlan árverésének kitűzése előtt javasolt megegyezésre törekedni a bankokkal és a végrehajtást kérőkkel, mivel az árverés megindulását követően csekély az esély a megállapodásra. Amennyiben a megjelölt határnapig az adós az ingatlant nem hagyja el, a végrehajtó a helyszínen szólítja fel arra, hogy ingóságai hátrahagyása nélkül hagyja el az ingatlant. Ellenállás esetén a végrehajtó rendőr és lakatos közreműködésével, fizikai kényszer alkalmazásával jogosult végrehajtani a lakás kiürítést.

A kilakoltatási moratórium lejártát megelőzően több ellenzéki politikus – és mellettük több adósvédő civil szervezet – állt ki a devizahitelesek érdekeinek védelmében azzal, hogy törvénymódosítás keretében tett javaslatot az Országgyűlés előtt a moratórium időtartamának meghosszabbítása tárgyában. A közösen benyújtott törvénymódosítási javaslat értelmében indokoltnak látták, hogy egyetlen ember sem kerülhessen utcára olyan tárgyú tisztességtelen szerződés miatt, amelyekben már az Európai Bíróság is marasztaló döntést hozott. Az ellenzéki képviselők javaslata nem vezetett eredményre.