Kárhelyreállító igazságszolgáltatás - A mediáció jogintézményének helye a resztoratív büntetőjogban

2019.07. 1. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A resztoratív igazságszolgáltatás Európa szerte elterjedt eljárástípus, melynek fő célja, hogy az elkövető felelősségvallásán keresztül sor kerüljön az áldozat kárának enyhítésére, annak reparálására. Hogyan helyezhető el a mediáció a resztoratív büntetőjog fogalmi körében? Milyen jogai vannak az áldozatnak a kárhelyreállítás során?

A büntetőjogban a megelőző és megtorló igazságszolgáltatás mellett óriási szerepe van a resztoratív igazságszolgáltatásnak, amely nem büntetőjogi aspektusból, vagy rehabilitációs szemlélettel vizsgálja a bűncselekményt, hanem a bűncselekménnyel okozott kár helyreállítása révén teremti meg a lehetőséget az elkövető számára, hogy felelősségérzetének növelésén keresztül szembesüljön az általa elkövetett szabályszegéssel vagy bűncselekménnyel; megteremtve ez által azon feltételrendszert, amely keretet biztosít számára a kárjóvátételre, valamint a bűnismétlés megelőzésére.

A kárhelyreállítás, jövőbeni kárenyhítés különböző áldozatvédelmi programokon keresztül valósulhat meg, azonban a legelterjedtebb és leggyakrabban alkalmazandó modell Európában az áldozatkövető-mediáció.

Hogyan helyezhető el a mediáció a resztoratív büntetőjog fogalmi körében?  A közvetítői eljárásra a jogalkotó a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat keretén belül adott felhatalmazást a tagállamok számára azzal, hogy tagállami hatáskörben marad a büntetőjogi mediáció alkalmazása, azaz a tagállamok szabadon ítélhetik meg, mely bűncselekmény tekintetében engedélyezik e közvetítői eljárástípus alkalmazását. Hazánkban 2007. január 1-től érhető el a büntetőeljárásban, 2014. január 1-től már a szabálysértések esetében is lehetőség nyílt a közvetítői eljárás igénybe vételére. A mediációra vonatkozó hatályos jogszabályi környezetet a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bkt.) biztosítja, a jogintézmény másodlagos jogforrása pedig a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről szóló 8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet.

A mediáció a tettes-sértett (elkövető-áldozat) relációjában értelmezendő eljárástípus, ún. közvetítési mechanizmus, amely egy külső, pártatlan és értéksemleges fél - a mediátor - közvetítő tevékenysége által valósul meg. A mediáció során a mediátor segíti az ellentét feloldását, a konfliktus érdemi megoldását a vitás felek között. Fontos azonban kiemelni, hogy maga a mediáció elveit figyelembe véve nem büntetőjogi kontextusban vizsgálja az elkövető és az áldozat közötti konfliktust, csupán megegyezést közvetít a két – az eljárás dinamikáját figyelembe véve - egyenrangú fél vonatkozásában. A felek közötti mediáció útján kialakuló egyezség a konfliktusfeloldáson keresztül a megbékélést tűzi ki céljául, az elkövető részéről a jóvátételt szentesíti. Kiemelendő azonban, hogy a közvetítői eljárás igénybevételének előzetes tájékoztatáson kell alapulnia, valamint az kizárólag a büntetőjogi mediáció alapelveinek (önkéntesség, titoktartás, egyenrangúság, hozzáférhetőség stb.) szem előtt tartásával valósulhat meg. A mediátor igénybevétele a két fél önkéntes hozzájárulásán, befolyásmentes, szabad akaratán kell, hogy alapuljon, a közvetítőt pedig minden közvetítői tevékenységével összefüggésben tudomására jutott tényre, adatra és körülményre vonatkozóan titoktartási kötelezettség terheli. A mediációnak a büntető igazságszolgáltatás törvényben meghatározott szintjén az érintettek számára elérhetőnek, hozzáférhetőnek kell lennie.

A büntetőeljárásról szóló 2017. XC. törvény (a továbbiakban: Be.) rendelkezései szerint közvetítői eljárás lefolytatására lehetőség van: az élet, testi épség és az egészség elleni, az emberi szabadság elleni, az emberi méltóság és az alapvető jogok elleni, a közlekedési, a vagyon elleni, illetve a szellemi tulajdon elleni bűncselekmény esetén, amennyiben a törvény azt 5 évet meg nem haladó mértékű szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A Be. tételesen felsorolja azon konjunktív feltételeket, amelyek fennállása esetén mód van a közvetítői eljárás lefolytatására:

  • a gyanúsított, illetve a sértett indítványozza, vagy ehhez hozzájárul,
  • a gyanúsított a vádemelésig beismerő vallomást tesz,
  • a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható, illetve
  • a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásainak elvével nem ellentétes.

Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel, magánvádas és pótmagánvádas eljárásokban – amennyiben az ügyészség a vádat át nem veszi - azonban értelemszerűen nem alkalmazható.

Milyen jogai vannak a áldozatnak a kárhelyreállítás során? Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve pontosan definiálta az áldozat fogalmát, melynek fogalmi körébe nem csupán a bűncselekmény által fizikai, szellemi, érzelmi sérelmet, valamint gazdasági hátrányt elszenvedettek köre, hanem az életellenes bűncselekmények áldozatainak közeli hozzátartozói is bele tartoznak. A bűncselekmény elkövetőjének a mediációs eljárás során vállalnia kell tettéért való felelősségét, mellyel összefüggésben a bűncselekmény káros következményeit is köteles elismerni - ez által lehetőséget teremtve számára a társadalomba való visszailleszkedéshez.  A közvetítői eljárásban az áldozatot megilleti a tisztességes eljáráshoz való jog, számára megnyílik a jogosultság a fizikai értelemben vett védelemre, a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférés lehetőségére, továbbá az anyagi kárjóvátételre az elkövető, valamint az állam részéről is. A Bkt.-ban foglaltak szerint a közvetítői eljárásban megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.

A mediáció eredményessége hazánkban a megállapodások megkötésének számával, valamint az abban foglaltak teljesítésének arányaival igazolható: büntetőeljárási mediációban évről-évre a befejezett ügyek 80-85%-ában a felek megállapodást kötnek, melyből 85-90%-os a megállapodásban rögzítettek teljesítésének aránya, szabálysértési ügyekben 50-60%-os a megállapodás-kötési arány, melyből a megállapodásban foglaltak 90%-át teljesítik.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
MEDIÁCIÓ