Hatályon kívül helyezés közigazgatási perekben - Kúriai joggyakorlat-elemzés

2019.07.15. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Miként lehet közigazgatási perekben eljárásjogi hibát ejteni? - A felülvizsgálati bíróság hatályon kívül helyezési gyakorlatát vizsgálta a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja. „A hatályon kívül helyezés gyakorlata slágertéma a bírósági berkekben” – mondta Tóth Kincs, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácselnöke a kúriai vizsgálat és elemzés részleteit bemutató háttérbeszélgetésen.

Tóth Kincső tanácselnök bepillantást engedett a munkacsoport működésébe, feltárva azon szempontokat, amelyek a vizsgálatot meghatározták, továbbá összefoglalva azon lényeges megállapításokat, amelyek az ítélkező testület számára hasznossá válhatnak. A Kúria munkacsoportja országos szinten összesítette az ügyek szempontjából releváns problémákat és azok megoldását - levonva a szükséges szakmai következtetéseket, melyek a közigazgatási bíráskodásba újfent becsatlakozó bírák számára is nagy segítséget nyújthatnak.

A bírói tudás anyagi- és eljárásjogi tudásra épül, melynek a vizsgálati tárgykör meghatározásánál a munkacsoport kiemelt figyelmet szentelt, így górcső alá vette főként az eljárási kérdéseket érintő, csekély mennyiségben pedig az anyagi jogi kérdéseket érintő hibákat. Az anyagi jogi hibákra – azaz, hogy egy jogszabályt hogyan lehet egy adott tényállásra vonatkoztatva értelmezni – a közigazgatási ügyszakban felmerülő ügytípusok sokaságára hivatkozással a munkacsoport vizsgálódása nem terjedt ki, 3 témát azonban az anyagi jogi jogértelmezéshez köthetően kiemelten kezelt.

De vajon a per elejétől kezdve annak végéig haladva miként lehet hibát ejteni eljárásjogi tekintetben?

A vizsgált eljárási kérdések közül kiemelendő (I) a felek téves azonosítása, a beavatkozó mellőzése az eljárásból: el lehet-e hibázni a felperes illetve az alperes személyét? A bírák részéről a tévedések alapját gyakran a peres felek idézik elő a nem megfelelő beadványaikkal. Az alperes személye oldalán felmerülő tévedés is gyakori a közigazgatási eljárásokban, tipikus hiba pl. a felperes részéről a hivatal esetében a hivatalvezetőhöz, a minisztérium esetén a miniszterhez telepített hatásköri döntések esetében merül fel.

További problémakör (II) a kereshetőségi joggal, azaz a közigazgatási jogvitában való közvetlen érintettséggel kapcsolatos tévedések köre: a bírónak figyelemmel kell lennie arra, hogy az a személy, aki vitatni kívánja egy közigazgatási határozat törvényességét - legyen érdekeltsége, legyen közvetlen kapcsolata, jogos érdeke az adott jogvitával. (Pl.: a szomszéd nem vitathatja, vagy csak meghatározott körben jogosult vitatni a mellette lévő szomszéd építési engedélyét – amennyiben szomszédjogi sérelme közvetlenül kimutatható.)

A vizsgálati körbe tartoztak (III) a kereseti kérelem téves azonosítása és annak tiltott kiterjesztésével kapcsolatos hibák: a bíró a kereseti kérelemhez kötve van. A bíró feladata konkretizálni és tisztázni, hogy az adott jogvitához milyen lényeges körülmények és tények tartoznak, és melyek azok a jogszabályok, amelyek az adott ügyre vonatkozóan alkalmazandóak. A tényeket, körülményeket és jogi hivatkozásokat legelőször a keresetlevélben kell megjelölni – amennyiben azonban a keresetlevélben ismertetett tények nem egyértelműek, a tárgyalás során a bíró feladata, hogy a jogvita kereteit tisztázza.

Gyakori hibának minősülnek (IV) a bíróság tájékoztatási kötelezettségének elmaradásából eredő hibák, és annak következményei: a munkacsoport elemzésének eredményei között szerepelt, hogy a bírói tájékoztatásnak különösen a bizonyítás terén van kiemelt szerepe. Kiemelendő továbbá a bíró részéről a jogszabályi rendelkezések érvényre juttatása – pl. a pervezetés során a határidők pontos meghatározása – melyre tájékoztatási kötelezettsége ad garanciát.

A munkacsoport kiemelt hibaként világított rá (V) annak téves meghatározására, hogy adott ügyben, az eljárás adott szakaszában, illetve adott kérdésben kit terhel bizonyítási kötelezettség: a bírót terheli azon tájékoztatási kötelezettség, hogy a peres felek irányába jelezze – kit terhel bizonyítási kötelezettség, milyen bizonyítási eszközök használhatók fel és mik a bizonyításra szoruló tények.  Legtipikusabb hibaként említhető az az eset, amikor a bíró nem ismeri fel, hogy szakkérdés merül fel az ügyben, illetve szakértő kirendelése szükséges - minderről a bíró köteles tájékoztatni a felperest, a felperesnek pedig mindezek alapján indítványoznia kell a szakértő kirendelését.

Gyakran merülnek fel (VI) a szakértői bizonyítás útvesztői (szakkérdés téves azonosítása, kompetencia hiánya, a szakértői vélemény értékelése, a szakértői vélemények közötti ellentmondások feloldása): a bíró feladata annak ellenőrzése, hogy az adott ügyben kompetens szakértő járt el, mivel ennek hiányában megalapozatlan ítéletet hozhat. A szakértő részéről szintén fennáll azon törvényi kötelezettség, hogy jelezze a bíró irányába szakértői kompetenciájának hiányát. A szakértői véleményt is kontrollálni kell - azaz a jogi szempontú felülvizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy megfelelő adatokat használt-e a szakértő, nem követett-e el adott esetben számítási hibát, megfelelő volt-e az adott ügyre vonatkozóan alkalmazott szakértői módszer. A bíró feladata annak megállapítása, hogy a szakértői vélemény logikus és kellően megalapozott-e, mivel az egész bizonyítási eljárás célja, hogy a megfelelő tényeket ismerjük meg egy adott ügyben, és a megfelelő tényállást tudja majd a bíró összevetni az alkalmazandó jogi normával.

Nem elhanyagolható hibaként aposztrofálhatóak (VII) a hibás ténymegállapítás okai, valamint az ítélet elégtelen indokolása: a bíró minden ügyben jogi tudásának és szakmai meggyőződésének birtokában szabad belátása szerint dönt azzal, hogy annak korlátját az ítélet indokolási kötelezettsége adja meg. Az ítéletet úgy kell megindokolni, hogy abból meg lehessen állapítani, hogy melyek voltak azok a tények, amelyeknek a bíró jelentőséget tulajdonított, mi volt az adott magatartás minősítése, a különböző bizonyítékokat hogyan vette figyelembe, melyek azok, amelyeket figyelmen kívül hagyott. Az ítélet meggyőző erejét a részletes és alapos indokolás adja meg.

Az alsóbb fokú bíróságoknál jelentkezett probléma felvetésként (VIII) a kúriai iránymutatások betartásának hiánya és annak okai: amely akkor merül fel egyrészt, ha a bíró nem értette meg az útmutatást, vagy a felülvizsgálati bíróság nem adott megfelelő és egyértelmű útmutatást a megismételt eljárásra nézve az alsóbb fokú bíróságnak.  Cél, hogy a megismételt eljárásban egy olyan bírói döntés meghozatalára kerüljön sor, mely a felülvizsgálati bíróság szándékainak figyelembe vételével született meg. A felülvizsgálati bíróság feladata azon keretek gondos meghatározása, amely keretek között tisztességesen lefolytatható a megismételt eljárás. Amennyiben a bíró tudatosan nem tartja be e kereteket - hatályon kívül helyezést von maga után.

A vizsgált anyagi jogi hibák

Kiemelendő (I) az Alkotmánybíróság döntéseinek, (II) az Európai Unió Bírósága döntéseinek, valamint (III) a Kúria jogegységesítő tevékenységének figyelmen kívül hagyása. Nagyvonalakban elmondható, hogy a bírák figyelemmel kísérik a Kúria ítélkező tevékenységét, elvi iránymutatásait és jogegységesítő munkáját – mely az ügyfelektől kapott visszajelzések alapján is mérhető - az Alkotmánybírósági döntések bírói nyomon követéséről ez a tendencia szintén elmondható. Az Európai Unió Bíróságának ítéleteinek nyomon követése főként nemzeti jogunk értelmezése tekintetében meghatározó, mely tipikusan az adóügyekben mutatkozik meg. Összességében levonható konzekvencia, hogy a vizsgált ügyekben a bírák a Kúria és az Európai Unió Bíróságának iránymutatásait figyelembe vették, azokat folyamatosan nyomon követték.

A munkacsoport vizsgálata során főként a 2013-2016. évi döntéseket vette figyelembe, azonban egyes estekben a 2017-2018. évi döntésekre is kiterjedt az elemzés. A joggyakorlat-elemzést a tisztességes eljárás biztosításának igénye hívta életre azzal, hogy felhívja a figyelmet az eljárási szabályok betartásának alapvető jelentőségére, mivel az eljárási hibák az ügy érdemi elbírálására kihatással vannak.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS
KÚRIA
KÚRIA JOGGYAKORLAT-ELEMZÉS
KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG