Diszkriminatív-e a tartós ápolást végzők időskori támogatása? - Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezéseket semmisített meg

2019.07.31. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A jogalkotó ésszerűtlen különbséget tesz a homogén csoporton belül az egy, valamint a több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket ápoló szülők között - mutat rá az Alkotmánybíróság a szociális ellátásokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a megsemmisítéséről szóló III/1716/2018. számú határozatában.

Az Alkotmánybíróság több bírói kezdeményezés és egy alkotmányjogi panasz indítvány alapján megsemmisítette a szociális ellátásokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság továbbá alkotmányos követelményként kimondta, hogy a tartós ápolást végzők időskori támogatására vonatkozó kérelem nem utasítható el, ha megállapítható, hogy az igénylő a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekét összeszámítva legalább 20 éven át saját háztartásában gondozta.

Az indítványozó bírák a szociális ellátásokról szóló törvény azon rendelkezéseinek megsemmisítését kérték, amelyek a tartós ápolást végzők időskori támogatása iránti igény feltételeit határozták meg. A bírósági eljárások alapjait olyan hatósági ügyek képezték, amelyekben a kérelmezők támogatási igényét azzal utasították el, hogy önmagában a beteg gyermek otthon történő ápolása a jogosultságot nem alapozza meg, a támogatás megállapításának az is feltétele, hogy az igénylő a gyermek után az előírt időtartamra ápolási díjban is részesüljön. Az indítványozó bírák úgy érveltek, hogy a támadott rendelkezés diszkriminatív és sérti a szociális biztonsághoz való jogot, mivel a jogalkotó azonos jogalanyi körre (a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeküket otthon ápolók) vonatkozóan önkényesen tett különbséget aszerint, hogy részesültek-e gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozást segítő ellátásban. Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő indítványozó szintén a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott, mert a jogszabály indokolatlan különbséget tesz az egy vagy több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülők között, amikor nem teszi lehetővé, hogy több súlyosan fogyatékos gyermek ápolása esetén a jogosultsági időszakot párhuzamosan lehessen vizsgálni.

Az Alkotmánybíróság először is kiemelte, hogy a szabályozás szempontjából egymással szükségképpen összehasonlítható helyzetben vannak a gyermeküket legalább 20 éven át saját háztartásukban ápoló szülők. A támogatás nem egyszerűen a jogalkotó által alkotmányos kötelezettség nélkül, szabadon biztosítható ellátás, hanem az Alaptörvényből levezethető olyan juttatás, amellyel az állam kifejezetten elismeri a szülők áldozatos ápolási, gondozási tevékenységét. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás a homogén csoporton belüli megkülönböztetést valósít meg, mivel a támogatási jogosultságot csak a törvényben nevesített ellátások meghatározott ideig történő igénybevétele alapozza meg. A megkülönböztetés ugyanakkor nem ésszerűtlen, mivel a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy milyen szempontok alapján nevesített ellátások nem kerülnek figyelembevételre a jogosultság meghatározása során. Azonban a homogén csoporton belül a jogalkotó nyilvánvaló és alaptörvény-ellenes különbséget tett akkor, amikor egyes, a törvényben nevesített ellátási formák igénybevételét kizárólagos bizonyítási eszközzé tette, ezáltal pedig az ellátás igénybevétele elvi lehetőségéből is kizárta azokat a potenciális igénylőket, akik olyan időszakban ápolták legalább húsz éven keresztül saját háztartásukban gyermeküket, amikor a törvényben nevesített ellátások még nem (vagy nem elegendő ideig) léteztek.

A szabályozás egészét figyelembe véve ugyanakkor az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelmény kimondásával orvosolta az alaptörvény-ellenes helyzet fennállását. Az alkotmányjogi panasz vizsgálata során az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a szabályozás ésszerűtlen különbséget tesz a homogén csoporton belül az egy, valamint a több tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket ápoló szülők között. Alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez ugyanis, ha utóbbiak egyik gyermeke esetében sem igazolható a legalább 20 éven keresztül történő ápolás, miközben a szülő együttesen legalább 20 éven keresztül igazolhatóan ápolta gyermekeit. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság ezt a szabályozási részt megsemmisítette.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ESÉLYEGYENLŐSÉG
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS