Jó lakásbérleti szerződések - Milyen jogok illetik és milyen kötelezettségek terhelik a bérbeadót és a bérlőt?

2019.08. 8. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Lakásbérlet esetén mindenképpen kell szerződést írnunk? Mi is az a kaució? Mire szolgál a kiköltözési nyilatkozat? Mitől tud megóvni egy közjegyzői okirat? Egyáltalán milyen a jó lakásbérleti szerződés, milyen jogok illeti, és milyen kötelezettségek terhelik a bérlőket és a bérbeadókat? - A MOKK felmérésben részt vett 500 válaszadó több mint a fele nincs tisztában a válaszokkal. - Válaszok és bírói gyakorlat!

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) online közvélemény-kutatás eredményeként július 25-én közzétett sajtóközleménye szerint hazai viszonylatban több mint hatszázezren élnek albérletben. A felmérésben részt vett 500 válaszadó több mint a fele azonban az alapvető fogalmakkal, így az ahhoz fűződő joghatásokkal sem volt tisztában. Mindenképpen kell szerződést írnunk? Mi is az a kaució? Mire szolgál a kiköltözési nyilatkozat? Mitől tud megóvni egy közjegyzői okirat?

Az első és legfontosabb szabály, ami szem előtt tartandó, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 2. § (5) bekezdése kimondja: „ A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.” A lakásbérleti jog a lakásra, valamint az ahhoz tartozó helyiségekre terjed ki, melyek használatára a bérlő akkor is jogosult, ha arról a felek a szerződésben külön nem rendelkeznek. A 2014. március 15. után létrejött bérleti jogviszonyok háttérjogszabályaként a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) funkcionál. A bérleti szerződés a bérbeadó és a bérlő között létrejött bérleti jogviszonyra irányuló írásbeli akaratnyilatkozatnak minősül. Bérlő bármely jogképes személy lehet, de bérbeadó csak az, aki az ingatlannal rendelkezni jogosult [Ptk. 5:30. § (1)] vagy annak használatát jogszerűen másnak átengedheti. A bérbeadó tipikusan az ingatlan tulajdonosa, de lehet annak vagyonkezelője, haszonélvezője vagy akár bérlője is, ha pedig a bérlő adja bérbe az ingatlant, akkor albérleti jogviszony jön létre. A lakást több bérlő együttesen – bérlőtársként – is bérelheti, jogaik és kötelezettségeik azonban egyenlők, jogaikat együttesen gyakorolhatják, ebből fakadóan kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges. A bérleti szerződés megkötésénél kardinális pont a bérlet időtartamának pontos meghatározása – azaz, hogy határozott idejű, avagy határozatlan időre kötött bérleti szerződést írunk alá, mely a bérleti jogviszony megszűnése és a felmondás kapcsán bír relevanciával.

A bérlő legfőbb kötelezettsége a lakbérfizetés: a bérleti díj megállapításáról és fizetési határidejéről a felek a szerződésben rendelkeznek azzal, hogy a bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és teljesítési mód szerint (készpénzben vagy banki átutalással) és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Készpénzben történő teljesítés esetén célszerű átvételi elismervényt írni az összeg átadásának-átvételének időpontjában. A Ltv. rendelkezik azon esetkörről is, amennyiben a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg – ez esetben a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. Amennyiben a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre való figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

De mi a helyzet abban az esetben, ha a felek bármelyike nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit? Mitől óv meg a közjegyzői okiratba foglalt lakásbérleti szerződés?  Egyrészt védi a bérbeadót, mivel a közjegyzői okiratba foglalt és meg nem fizetett lakbér összege behajtható és azonnal végrehajtható követeléssé válik, másrészt a jogszerű szerződés a bérlőt is védi a bérbeadó önkényes döntéseivel szemben (pl.: bérleti díj mértékének emelése, idő előtti kiköltöztetés ellen), továbbá elkerülhetőek a bérbeadó által tett jogellenes kikötések is. Érdemes közjegyző előtt a bérlőnek kiköltözési nyilatkozatot is tenni, melyben a bérlő arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a bérleti szerződés bármely oknál fogva megszűnik - úgy az ingatlanból kiköltözik és a bérleményt az átvétel időpontja szerinti állapotban visszaszolgáltatja. Ennek elmulasztása esetén közjegyzői okirat alapján a bérlő a bérlet megszűnéskor hatósági intézkedéssel költöztethető ki a lakásból.

A bérbeadó köteles a bérlő részére a háborítatlan bérlést biztosítani, tehát indokolatlanul a bérleményben nem tartózkodhat, azonban a jogszabály szerint évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a bérlő rendeltetésszerűen használja-e a lakást és teljesíti-e a szerződéses kötelezettségeit. A bérlőnek a lakásba történő bejutást arra alkalmas időben biztosítania kell, valamint az ellenőrzést tűrni köteles azzal, hogy az ellenőrzés nem eredményezheti a bérlő szükségtelen háborítását.

A MOKK által közzétett felmérés eredménye szerint a bérlők fele továbbra sem tudja, hogy mit is jelent a kaució, és vajon mire szolgál az általában 2-3 havi lakbér összegének, a bérleti szerződés aláírása időpontjában bérbeadó részére történő átadása. A Ptk. rendelkezése szerinti óvadék – más néven kaució - egyfajta biztosíték, amely a bérlőt terhelő bérleti díj, költség és esetleges károkozás fedezetét képezi. A kaució összege és fedezetének célja szintén a szerződésben rögzítendő, azt csak a szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően, a kielégítés céljára szabad felhasználni - az a bérlet megszűnésekor visszajár.

Tisztázandó körülmény a lakás állapotának meghatározása a bérlemény átadásának időpontjában: a bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt köteles a bérlőnek átadni. A lakás átadásakor a komfortfokozatnak (Ltv. 91/A. § 2-6. pont) megfelelő, a Ltv. 91/A. § 16. pontjában felsoroltak közül a szerződésben meghatározott lakásberendezéseknek a lakásban kell lenniük. A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek - azonban arra is van lehetőség, hogy a felek a szerződésben részletesen meghatározzák, mely feltételek teljesülése esetén tekintik a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmasnak. A bérbeadó teljesítése akkor szerződésszerű, ha a lakást ő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komorfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Mindezek elmaradása - eltérő megállapodás hiányában és annak a bérlő terhére való hárítása esetén - szerződésszegés jogkövetkezményeit, a bérbeadó szavatossági felelősségét alapozzák meg. (A bérbeadó szavatossági felelősségének szabályait a Ptk. 6:332. §-a tartalmazza.) A felek azonban megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő teszi a lakást – bérleményt – rendeltetésszerű használatra alkalmassá, mely esetben a megállapodásnak ki kell terjednie a költségek megtérítésének módjára és annak feltételeire is – enélkül a megállapodás érvénytelen.

Főszabály szerint, ha a lakásban valamilyen hiba merül fel, azt a bérbeadó köteles kijavítani, azzal hogy a bérlő a hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti. Az elvégzendő munka természetétől függően a bérlő köteles a bérbeadónak megfelelő határidőt biztosítani a szavatossági hiba elhárítására. A Ltv. a bérbeszámítási jogot nem szabályozza, így a hiba elhárításából eredő követelés bérleti díjba történő számítását nem is zárja ki - azonban a bírói gyakorlat szerint a bérleti díjjal szembeni beszámításra csak a felek arra irányuló kifejezett akaratnyilatkozata esetén van lehetőség.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg, rendkívüli felmondással pedig csak abban az esetben szüntethető meg, ha valamelyik fél szerződésszegő magatartást tanúsít. A határozatlan időre kötött szerződés esetén a felmondási időben a felek megállapodhatnak azzal, hogy azt bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel.

Mivel a lakásbérleti szerződés érvényes létrejötte írásbeli alakisághoz kötött, így a szerződés módosítása (pl. határozott idejű szerződés határozatlan idejű szerződésre történő módosítása), valamint az egyéb jognyilatkozatok megtétele (pl. fizetési felszólítás) is írásban kell, hogy történjen.

Kapcsolódó joggyakorlat:

  • BH1999.210. Rendeltetésellenes használatnak minősül, ha a bérlő a lakásba - szerződés vagy a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére - más személyt befogad.
  • EBH2008.1870. A lakbérfizetés elmulasztására alapított felmondást megelőző felszólításból a követelés jogcímének és összegének ki kell tűnnie.
  • BH2011. 68. A felmondás akkor is közöltnek minősül, ha azért nem jut az érdekelt fél tudomására, mert az a kézbesítést megakadályozza.
  • BH2010.215. Nem szűnik meg a bérleti szerződés, ha a jogviszonyt a meghalt bérlő jogutódja folytatja. Ilyen esetben az eredeti szerződéses jogviszony - a bérlő személyében bekövetkezett változással - marad fenn és nem kell a szerződést ismét írásba foglalni.
  • BH2001.221. A lakásba befogadott élettárs szívességi lakáshasználónak minősül, ezért lakáshasználata bármikor, indokolás és alakszerűség nélkül megvonható.
  • BDT2006.1498. Ha a bérleti szerződést bérbeadóként nem a lakás tulajdonosa kötötte meg, a szerződés felmondására csak az jogosult, aki a szerződést saját nevében bérbeadói minőségben megkötötte.
  • BDT2008.1896. A felmondás egyoldalú nyilatkozat, hatályának beálltához külön elfogadó nyilatkozatra nincs szükség. A jogszerű felmondás a szerződést önmagában megszünteti. Az a körülmény, hogy a másik fél a felmondást elfogadja, még nem tekinthető a szerződés megszüntetésére irányuló kölcsönös és egybehangzó akaratkinyilvánításnak.
  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
SZERZŐDÉSEK JOGA