Egységesített polgári ítélkezés - Fókuszban a devizahitel-ügyek - A Kúria legjelentősebb döntései és az egségesített joggyakorlat

2019.08.21. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A Kúria júliusban sajtóreggeli keretében számolt be a legfőbb bírói fórum legfontosabb, közérdeklődésre is számot tartó döntéseiről, valamint joggyakorlat-egységesítő tevékenységéről. "Az ország polgári ítélkezése számára idén is a devizahiteles perek jelentették a legnagyobb kihívást – amely tárgykörben országosan még mindig mintegy 5000 per van folyamatban" - emelte ki az eseményen Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője.

Wellman György bíró elmondta, hogy korábban több devizahiteles per került felfüggesztésre, tekintettel arra, hogy a hazai bíróságok számos kérdésben fordultak az Európai Unió Bíróságához (EUB) előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Az EUB 2018-ban és 2019-ben is 2-2 magyar ügyben hozott döntést, melynek eredményeképpen a korábban felfüggesztett perek most folytatódnak.

A 2019. március 14-én hozott ún. „Dunai-ügyben” keletkezett ítélet értelmezésével kapcsolatban a Kúria sajtóközleményt is tett közzé. Az EUB által hozott ítéletek közül a legfontosabb a tavaly ősszel hozott C-51/17 számú ítélet volt, amely azt a fontos kérdést döntötte el – tartalmilag egyébként egyezően a Kúria 2/2014. polgári jogi jogegységi határozatának I. pontjában kifejtettekkel - hogy az árfolyamkockázat fogyasztó általi viselésére vonatkozó szerződési rendelkezések tisztességtelensége annak ellenére vizsgálható, hogy ezeket a feltételeket a forintosítási törvények módosították. A fogyasztóknak tehát lehetőségük van arra, hogy polgári perben azt bizonyítsák, hogy egyáltalán nem, vagy nem megfelelő - tehát nem világos, nem érthető módon - kaptak tájékoztatást arról, hogy az árfolyamkockázat őket terheli. Amennyiben ez bebizonyosodik, abban az esetben e rendelkezések tisztességtelennek és így semmisnek minősülnek, továbbá mivel ezek a rendelkezések a szerződés lényegi - tehát a főszolgáltatás körébe tartozó – rendelkezései, így az egész szerződés érvénytelenségét eredményezik. Az EUB annak megállapításához részletes szempontokat nem adott, hogy a tájékoztatás mikor minősül megfelelőnek és mikor nem, azonban leszögezte, hogy a tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy az átlagosan tájékozott fogyasztó képes legyen felismerni, hogy a forint a devizához képest leértékelődhet, valamint értékelni tudja e körülménynek a szerződéses kötelezettségeire gyakorolt, esetlegesen jelentős gazdasági következményeit. Azt már a hazai bíróságoknak kell mérlegelési jogkörükben eldönteni, hogy egy konkrét esetben az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás megfelelő volt-e, továbbá az érvénytelenség jogkövetkezményeit meg kell állapítania.

A Kúria elnöke által a devizahiteles érvénytelenségi perek joggyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület az elmúlt fél évben ezzel a kérdéskörrel foglalkozott, a bíróságok mérlegelési jogköréhez kívánt segítséget nyújtani. Az első negyedévben a Kúria egy több mint 140 ügyre vonatkozó vizsgálatot látott el, amelynek eredményeképpen a Konzultációs Testület elé került egy vitaanyag, melynek kapcsán áprilisban közleményt adott ki az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő szerződési kikötések nem megfelelő tájékoztatás miatti tisztességtelenségére vonatkozóan. A Testület 10 pontban foglalta össze azokat a szempontokat, amelyeket a bíróságoknak a mérlegelésük során érdemes figyelembe venniük. A megállapítások a Kúria honlapján megtekinthetők.

A második negyedévben a Testület Kúriai bíró tagjai egy főtanácsadó bevonásával azon dolgoztak, hogy amennyiben egy bíróság az árfolyamra vonatkozó tájékoztatás hiánya vagy nem megfelelő volta miatt rendelkezés tisztességtelenségét és ennek következtében a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, akkor milyen jogkövetkezményt kell alkalmaznia a bíróságnak, és hogy alakul az elszámolás? Az ezzel kapcsolatos Testület által júniusban tett állásfoglalás szintén elérhető a Kúria honlapján.

Az „érvényessé nyilvánítás a deviza-forint átváltási árfolyam maximálása” tárgyában a bíró előadta, hogy az abszolút összhangban van nem csak az Európai Unió irányelveivel és gyakorlatával, hanem a hazai érvénytelenségi bírói gyakorlattal is. A kiindulási pont a 93/13 EU Irányelv 3. cikk (1) bekezdése, mely alapján az a feltétel tekintendő tisztességtelennek, amely „jelentős egyenlőtlenséget idéz elő” a fogyasztó kárára, mely fogalom analóg módon értelmezendő a magyar jogban is használatos „feltűnő értékaránytalanság” jogintézményével – így analóg módon alkalmazható a kialakult hazai bírói gyakorlatra, melyet akkor a Legfelsőbb Bíróság PK.267. számú állásfoglalásában rögzített.

"Becslések szerint a devizahitelesek 77%-a járt volna jobban, ha annak idején forint alapú kölcsönszerződést köt" – hangsúlyozta Wellmann György bíró.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
DEVIZAHITEL
KÚRIA