A munkáltatói és a munkavállalói oldal eltérő érdekei sokszor vezetnek látens vagy nyíltan felvállalt konfliktushoz. Amennyiben a konfliktus nyíltan jelenik meg, munkaügyi érdekvita alakul ki, melynek egyik lehetséges kimenetele a sztrájk. De mi is a sztrájk? Mikor kezdeményezhető és mikor jogellenes? – A legfontosabb szabályok
A történelem első – írott formában megörökített – sztrájkjára az ókori Egyiptomban, a Kr.e. 12. században került sor. A fáraó síremlékén dolgozók a juttatások elmaradása miatt kezdtek ülő sztrájkba a Királyok völgyében.
A sztrájkjog, melyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata emberi jogként ismer el, a kollektív önrendelkezés egyik kifejezési formája, ún. második generációs jog, a gazdasági és szociális jogok közé tartozik. Fontosságát az is bizonyítja, hogy az Európai Szociális Karta is biztosítja – regionális szinten – a sztrájkhoz való jogot, melynek a nemzetközi standardjai a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Egyesülési Szabadság Bizottságának döntéseiből, állásfoglalásaiból és egyezményeiből ismerhetők meg. Az Alaptörvény is deklarálja a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát, azonban az Alkotmánybíróság megállapítása szerint: „ez a jog nem abszolút, hanem nyilvánvalóan az adott politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok között, mintegy “relatíve” gyakorolható állampolgári jog”.
Kajtár Edit megfogalmazásában a sztrájk a munkavállalók csoportjának előre bejelentett munkabeszüntetése saját, illetve más munkavállalói csoportok gazdasági és szociális érdekeinek előmozdítása érdekében. Jogvita esetén sztrájk nem tartható, annak eldöntésére ugyanis a munkaügyi bíróságnak van a hatásköre. A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvényünk (Sztv.) számtalan kérdést nyitva hagy, és ezzel a bíróságokra hárítja a keret jellegű szabályok tartalommal való megtöltésének feladatát. Emellett előfordul, hogy a felek a kollektív szerződéshez sztrájk megállapodást csatolnak, melyben a sztrájk legfontosabb szabályairól rendelkeznek.
A sztrájkban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető, valamint a jogszerű sztrájkban résztvevő dolgozókkal szemben a munkabeszüntetés befejezését célzó kényszerítő eszközöket nem lehet alkalmazni. A sztrájkjog gyakorlása során a feleknek együtt kell működniük, és e joggal egyikük sem élhet vissza. Amennyiben szakszervezet is működik a munkáltatónál, megilleti a szolidaritási sztrájk kezdeményezésének a joga. Ez esetben nem közvetlenül a munkáltatóra irányul a nyomásgyakorlás, hanem egy másik sztrájk célja érdelében szüntetik be a munkát.
Mikor kezdeményezhető sztrájk? Ha a vitatott kérdést érintő kollektív munkaügyi vitában megtartott egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményezőnek fel nem róható ok miatt nem jön létre. Az egyeztetés ideje alatt is – egy alkalommal, legfeljebb két óra időtartamban – tartható sztrájk.
Mikor jogellenes a sztrájk? Ha a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosításán túl például politikai érdekek érvényesítése érdekében akarják azt tartani, vagy olyan munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, például a távközlés terén, elégséges szolgáltatás tartása nélkül kívánnak a dolgozók sztrájkolni. Jogellenes az olyan egyedi munkáltatói intézkedéssel, vagy mulasztással szembeni sztrájk, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik, továbbá nem lehet munkabeszüntetést tartani kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében a kollektív szerződés hatályának ideje alatt, és nem tartható sztrájk Alaptörvénybe ütköző cél érdekében sem. Az Sztv. 3. § (2) bekezdése alá tartozó szervek alkalmazottai nem, vagy csak korlátozva gyakorolhatják e jogot, nekik más lehetőségek maradnak érdekeik érvényesítésére, így az, hogy például csak a legszükségesebb feladatokat látják el, illetve végletes precizitással betartják valamennyi biztonsági előírást, ezzel lassítva a munkavégzést.
A sztrájk ideje alatt az ellenérdekű feleknek egyeztetést kell folytatniuk a vitás kérdések mihamarabbi megoldása érdekében. Az elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény, ennek hiányában – a sztrájkot megelőző egyeztetés során – a felek megállapodása, ez utóbbi meghiúsulása esetén a közigazgatási és munkaügyi bíróság határozza meg. A sztrájk jogszerűségének illetve jogellenességének megállapítását az kérheti, akinek a jogszerűség vagy a jogellenesség megállapításához jogi érdeke fűződik, melyről szintén a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt, öt munkanapon belül, nemperes eljárásban.
A sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű sztrájkban való részvétel nem minősül a munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértésének, amiatt a dolgozóval szemben hátrányos intézkedés nem tehető. A munkabeszüntetés miatt kiesett munkaidőre a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg, azonban a jogszerű sztrájk idejét szolgálati időként kell figyelembe venni.
