Büntető ügyszakot érintő főbb kúriai döntések - Újságírói felelősség, bűnszervezet, összbüntetés -Joggyakorlat-elemzés

2019.10. 8. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

A Kúria sajtóreggeli keretében adott tájékoztatást a főbb büntető ügyszakot érintő kúriai döntésekről és a legfőbb bírói fórum joggyakorlat-elemző tevékenységéről. A hűtlen kezeléssel, a bűnszövetséggel és a bűnszervezettel, az összbüntetésbe foglalással valamint az oknyomozó újságíró büntetőjogi felelősségével kapcsolatos kérdések is terítékre kerültek.

A tájékoztató keretében Székely Ákos, a Kúria Büntető- Kollégiumának vezetője két jogegységi határozatot, valamint két konkrét eseti döntést ismertetett.

Idén tavasszal először foglalt állást a Kúria jogegységi tanácsa abban a kérdésben, hogy ha egy gazdasági társaságnak ugyanazon személy a tulajdonosa, vagyonkezelője valamint ügyvezetője, akkor meg tud-e valósítani a gazdasági társaság sérelmére vagyonelvonó bűncselekményt – azaz hűtlen kezelést. A Kúria állásfoglalása szerint a gazdasági társaság elkülönült vagyonnal rendelkezik, elkülönült jogi személy, amely sértettjévé válhat e bűncselekménynek – akkor is, ha egyébként a gazdasági társaság tulajdonosa maga a vagyonkezelői jogokkal és kötelezettségekkel is felruházott tulajdonos.

A másik jogegységi határozat az összbüntetésbe foglalással kapcsolatos. Egy tavaly született alkotmánybírósági határozat megsemmisítette a büntető törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos átmenetei rendelkezések egyikét, melynek okán szükségessé vált a jogegységi határozat meghozatala. A jogegységi tanács akként foglalt állást, hogy az összebüntetésbe foglalás során annak az időpontnak van kiemelt jelentősége, amikor az összbüntetésbe foglalt további bűncselekmény tárgyában hozott döntés is jogerőre emelkedett, tehát végrehajthatóvá vált. Ebben az esetben a jogerőre emelkedés időpontjában hatályos büntető anyagi jogi jogszabályok alkalmazásának van helye.

Büntető anyagi jogi körben is vizsgálódott a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja, mely a bűnszövetség és a bűnszervezet elhatárolási kérdéseire mutatott rá. A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) kimondja, hogy bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Bűnszervezet ezzel szemben legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése - melynek következményei nagyságrendekkel súlyosabbak, mint a bűnszövetkezetben megvalósított bűncselekményeké. A kérdés egy 34 vádlottas ügyben merült fel – melyben 4 elítélt fordult a Kúriához felülvizsgálati indítvánnyal. Az elsőfokú és másodfokú bíróság eltérően foglalt állást, mivel az elsőfokú bíróság csak az első 9 elkövető bűnszövetségben való felelősségét állapította meg, az Ítélőtábla azonban másodfokon valamennyi vádlottat bűnszervezetben való elkövetéséért vont felelősségre.

A negyedik vizsgálati körbe tartozó ügy, amely a sajtót is érinti - így közérdeklődésre is számot tarthat - az oknyomozó újságíró magatartásának megítélése volt. Közokirat-hamisítás és hatóság félrevezetésének bűncselekménye miatt megrovásban részesítette az első-, és másodfokú bíróság a terheltet. A Btk. 64. § (1) bekezdése alapjánmegrovásban kell részesíteni azt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az e törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása - ide nem értve az elkobzást, a vagyonelkobzást és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét - szükségtelen.” A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal minden olyan kérelmet elutasított, amely a migránsokkal való személyes kapcsolatfelvételt tette lehetővé újságírók számára. A terhelt Ásotthalomnál 37 további harmadik országbeli személy közé vegyülve, magát kirgiz állampolgárnak kiadva menedékjogot kért, melyet követően Röszkére szállították. A vele szemben megindított idegenrendészeti eljárást a menekültügyi eljárásra való tekintettel felfüggesztették, valós személyét azonban csak a fénykép készítés és ujjlenyomat rögzítés alkalmával fedte fel a hatóságok előtt. Az első-, a másodfokú határozathozatal során a bíróság, és a Kúriai döntés is akörben vizsgálódott, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 8. § (1) bekezdése alkalmazandó-e jelen ügyben, mely kimondja, hogy „a médiatartalom-szolgáltató, annak munkavállalója vagy a médiatartalom-szolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem vonható felelősségre olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzésével összefüggésben követett el, és az adott információ általa nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módon megszerezhető, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet, továbbá az információ megszerzésére nem a minősített adatok védelméről szóló törvény megsértésével került sor.”

A Kúriai határozat levezette, hogy az oknyomozó újságírói tevékenység sem a büntetőeljárási törvényben szigorúan szabályozott fedett nyomozói magatartás körébe, sem a személy és vagyonvédelmi törvény rendelkezései szerinti magánnyomozói magatartás körébe nem tartozik bele, tehát e tevékenységi kört gyakorló személy felelősségére vonatkozóan a jog nem ad iránymutatást. Az ismertetett ügy körülményeire való tekintettel a Kúria álláspontja szerint az az oknyomozó újságíró, aki oknyomozói tevékenységéből fakadóan bűncselekményt valósít meg, büntetőjogi értelemben felelősségre vonható.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
KÚRIA
KÚRIA JOGGYAKORLAT-ELEMZÉS
JOGEGYSÉGI HATÁROZAT
KÚRIA ELVI ÁLLÁSFOGLALÁS