Megalapozhat-e szomszédjogi sérelem kereshetőségi jogot - Az Alkotmánybírság döntést hozott

2019.10.10. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A „kereshetőségi jog” kifejezés valóban nem szerepel egyetlen magyar jogszabály szövegében sem, ugyanakkor az azonosítható a polgári perrendtartásnak azon tételes jogi alapelvével, amely szerint a bíróság a jogvitát csak a vitában érdekelt fél kérelmére bírálja el - szögezte le IV/885/2019. számú döntésében az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria és a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott ítéleteinek megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz indítványt.

Az indítványozó ingatlana melletti telekre a hatóság építési engedélyt adott ki társasház építésére. Az indítványozó az építésfelügyeleti eljárásban volt ügyfél, majd a bírósági eljárásokban felperes. Az ügyben eljárt bíróság felhívta az indítványozót kereshetőségi jogának igazolására, amelyet az indítványozó szomszédjogi sérelmére alapított. A bíróság – amelynek jogértelmezését a Kúria helybenhagyta – álláspontja szerint ugyanakkor a szomszédjogi sérelem, kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem alapozza meg a kereshetőségi jogot.

Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok megakadályozták a közigazgatási bírósági úton történő igényérvényesítését és sérelmezte, hogy ezt egy jogszabályi rendelkezés nélküli fogalomra történő hivatkozással tették. Az indítványozó mindezek miatt azt állította, hogy a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz, valamint a jogorvoslathoz való alapjogát.

Az Alkotmánybíróság az indítványozó alkotmányjogi panaszát érdemben a jogorvoslathoz való jog sérelmével összefüggésben vizsgálta meg. Először is megállapította, hogy az ügyben irányadó jogszabályok szerinti jogorvoslati lehetőségek az indítványozó rendelkezésére álltak, amelyeket ő igénybe is vett. Az Alkotmánybíróság ezt követően kimondta, hogy a „kereshetőségi jog” kifejezés valóban nem szerepel egyetlen magyar jogszabály szövegében sem, ugyanakkor az azonosítható a polgári perrendtartásnak – a jogvita tárgyalása során hatályos – azon tételes jogi alapelvével, amely szerint a bíróság a jogvitát csak a vitában érdekelt fél kérelmére bírálja el. Az Alkotmánybíróság hozzátette, hogy a jelenleg hatályos közigazgatási perrendtartás szerint az érdekeltség (vagy érintettség) vizsgálata kötelezettsége az ügyben eljárt bírónak. Jelen ügyben a bíróságok nem önkényesen vizsgálták az indítványozó kereshetőségi jogát, számot adtak a kereset elutasítását alátámasztó indokaikról. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványozó állított alapjogsérelmét nem látta megalapozottnak.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
INGATLANJOG