Bírálható-e közösségi oldalon közszereplő? - Az Alkotmánybíróság ismételten is megsemmisítette a Kúria döntését

2019.10.22. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A véleménynyilvánítás szabadságának egyik garanciája, hogy a bíróságok az alapeljárás keretében is vizsgálják a terhelti állítás valóságtartalmát, és a terheltnek formalizált keretek között van lehetősége eljárási jogainak érvényesítésére - hangsúlyozta IV/604/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában az Alkotmánybíróság.

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz indítvány alapján megsemmisítette a Kúria becsületsértés vétsége és más bűncselekmények tárgyában hozott végzését, illetve a Miskolci Törvényszék és a Tiszaújvárosi Járásbíróság ítéleteit.

Az indítványozó egy internetes közösségi portálon a saját fiókjához tartozó üzenő falon több esetben a település jegyzőjét bírálta. Egy helyi közmeghallgatáson továbbá, nyilvánosság előtt azt állította, hogy a sértett jegyző őt kétszer is feljelentette, a rendőrségen pedig hamis tanúvallomást tett. A sértett feljelentése nyomán eljárt első- és másodfokú bíróság becsületsértés vétsége és folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége tárgyában megállapították az indítványozó bűnösségét és halmazati büntetést szabtak ki rá. A Kúria az ítéleteket hatályában fenntartotta.

Az Alkotmánybíróság az indítványozó egy korábbi panasza alapján a Kúria helybenhagyó végzését megsemmisítette, mivel az sértette az indítványozó véleménynyilvánítási szabadságát. A Kúria a döntés után a felülvizsgálati eljárást ismételten lefolytatta és a jogerős döntést hatályában újfent fenntartotta. A Kúria a támadott végzésében – a korábban megsemmisített határozatával szemben – nem azt az álláspontot hagyta helyben, hogy nincs helye a valóság bizonyításának, hanem arra hivatkozott, hogy a becsület csorbítására alkalmas tény valóságát a bizonyítási eljárás keretében a szükséges körben megvizsgálta, és a tény nem bizonyult valósnak. A Kúria álláspontja szerint nincs szükség a valóság bizonyításának alakszerű elrendelésére, ha a bírósági eljárás egyebekben vizsgálta az állítás valóságát. Az indítványozó utóbbi végzéssel szemben alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Álláspontja szerint a Kúria támadott döntése – az Alkotmánybíróság korábbi határozatában foglaltak szerint – továbbra is sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való alapjogát.

Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során, korábbi döntését idézve ismételten rámutatott, hogy az indítványozó kifejezéseit a véleménynyilvánítás szabadsága védte, a bírálat ugyanis nem sértette az érintett közszereplő emberi méltóságának lényegi magját. Az Alkotmánybíróság nem látta indokát annak, hogy korábbi álláspontjától eltérjen, ezért újfent megállapította, hogy a Kúria hatályában fenntartott olyan bírósági döntéseket, amelyek az indítványozó védett véleménynyilvánítását bűncselekménynek minősítették. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadságának egyik garanciája, hogy a bíróságok az alapeljárás keretében is vizsgálják a terhelti állítás valóságtartalmát, és a terheltnek formalizált keretek között van lehetősége eljárási jogainak érvényesítésére. Mivel erre a támadott döntés nem biztosított lehetőséget, ezért azt az Alkotmánybíróság – a korábban hozott ítéletekkel együtt –  megsemmisítette.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
KÖZÖSSÉGI OLDALAK
KÖZSZEREPLŐ
KÚRIA
VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA