200 milliós költség a soroksári futónő meggyilkolásával kapcsolatban - Mi minősül bűnügyi költségnek és kinek kell megfizetnie azt?

2019.10.25. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Megkezdődött a soroksári futónő meggyilkolásával megvádolt férfi büntetőügyének a tárgyalása. A bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésén túl, arról is dönteni fog, hogy ki fogja viselni a közel 200 millió forint bűnügyi költséget. Mi minősül bűnügyi költségnek, kinek és mikor kell megfizetnie azt?

A büntetőeljárás során – mely a büntetőjogi felelősségre vonásra irányuló folyamat, közvetlen céljai: a bűncselekmények és elkövetőik felderítése, bíróság elé állítása, felelősségének megállapítása és megbüntetése – az eljárás szereplőinek, illetve az államnak jelentős kiadásai keletkezhetnek. A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) alapján bűnügyi költség minden olyan díj vagy költség, amelyet a büntetőeljárásban, illetve a büntetőeljárással összefüggésben az állam előlegez meg. Ebbe a körbe tartozik – különösen – a tanú költsége, a szakértő, és a szaktanácsadó díja és költsége, illetve a lefoglalt dolog szállításának és megőrzésének a költsége. Továbbá bűnügyi költség a büntetőeljárás egyes résztvevőinek, így a terheltnek, a sértettnek, a vagyoni és egyéb érdekeltnek, a kirendelt védőnek, törvényes és meghatalmazott képviselőnek a díja és a költsége, abban az esetben is, ha azt nem az állam előlegezte meg. A bűnügyi költségek előlegezését – a Be. eltérő rendelkezésének hiányában – a 11/2018. (VI. 12.) IM rendelet (Rendelet) szabályozza, így például a vádemelés előtt a nyomozási bíró eljárásában az ügyészség előlegezi meg.

A Be. az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása végett nagy hangsúlyt fektet az elterelés intézményrendszerére, így az ügyészi döntésekkel befejeződő eljárások száma a jövőben növekedhet. Amennyiben az ügyész az eljárást tevékeny megbánás, az eljárás feltételes ügyészi felfüggesztése tartamának eredményes eltelte miatt, vagy megrovás alkalmazásával szünteti meg, a quasi bűnösséget megállapító döntésében a bűnügyi költség viseléséről is rendelkezik, mely ellen felülbírálati indítvány terjeszthető elő, amelyről a nyomozási bíró határoz.

Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozatában dönt a bűnügyi költség viseléséről, és amennyiben a vádlottat bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, kötelezi is – a Rendelet 4. § szakaszában meghatározott szervek által megküldött bűnügyi költségek előlegezésével kapcsolatos ügyiratok alapján vezetett költségjegyzék szerint – annak megfizetésére. Kizárólag azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére kötelezi a vádlottat, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították, amely költség szükségtelenül merült fel, annak viselésére nem. Több vádlott esetén, a bíróság külön-külön határozza meg a fizetendő bűnügyi költséget, amennyiben nem különíthető el vádlottak szerint, akkor egyetemlegesen kötelezi őket a megfizetésére. A bűncselekmény tárgyi súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség esetén, a bíróság a vádlottat mentesítheti egy részének megfizetése alól.

A bűnügyi költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés engedélyezhető a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott feltételek és keretek között.

Ha a büntetőeljárás eredményeként a vádlottat felmentik vagy vele szemben az eljárást megszüntetik, főszabály szerint az állam viseli a bűnügyi költséget. Azonban a vádlott viseli - kedvező döntés ellenére is – azt a költséget, amely a mulasztása folytán merült fel, valamint, ha az eljárás azért került megszüntetésre, mert a Büntető Törvénykönyv Különös részében meghatározott, a terhelt magatartásától függő büntethetőséget megszüntető ok miatt a vádlott büntethetősége megszűnt.

A másodfokú bíróság csak a fellebbezés elbírálása során keletkezett bűnügyi költségek megállapításáról és viseléséről rendelkezik. Az elsőfokú eljárásnál alkalmazott szabály irányadó ez esetben is, azaz a bűnügyi költséget a bűnösnek kimondott vádlottra kell terhelni, míg részfelmentés vagy a vádlott cselekményének enyhébb minősítése esetén az ezzel összefüggésben felmerült költség viselésére nem kötelezhető. Az eljárás felülbírálati jellegére tekintettel speciális szabály, hogy ha a másodfokú eljárásban a vádlott vagy a védője fellebbezése eredményre vezet és a fellebbezésnek megfelelően a vádlott cselekményét kedvezőbben minősítik, vagy a büntetést jelentősen enyhítik, a bíróság a bűnösnek kimondott vádlottat egészben vagy részben mentesítheti a másodfokú eljárásban felmerült költségek alól.

A bűnügyi költség végrehajtására – önkéntes teljesítés hiányában – a bírósági végrehajtásról szóló törvény, valamint a 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet szabályait kell alkalmazni.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG