Jogsértő-e az újságírók kitiltása a menekülttáborokból? - A strasbourgi bíróság magyar ügyben hozott ítéletet

2019.10.29. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Törvénysértő, hogy a magyar állam 2015-ben kitiltotta a tudósítani kívánó újságírókat a menekülttáborokból - mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága egy magyar vonatozású ügyben. A Bíróság szerint a magyar állam megsértette az Emberi Jogokról szóló Európai Egyezmény 10. cikkét – a véleménynyilvánítás szabadságát.

A Szurovecz kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság Szurovecz Illés (korábban az abcug.hu internetes portál újságírója) keresetének adott helyt, miszerint jogtalanul tiltották ki 2015-ben a migránsválság kezdetén a menekülttáborokban zajló eseményekről és a menekülteket övező körülményekről tudósítani kívánó publicistát. A felperes a magyar hatóságokhoz benyújtott kérelmében kinyilvánította, hogy csak azon személyekről készít fényképeket, akik ehhez előzetesen hozzájárulnak és tőlük írásbeli engedélyt is beszerez a jogkövető magatartás érdekében - kérelmét azonban a menedékkérők magánéletével és biztonságával kapcsolatos okok miatt utasította el az illetékes magyar hatóság.

A Bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy a kutatási munka a sajtószabadság elengedhetetlen része, amely védendő értéket képvisel, ítéletében többször meg is ismételte: a sajtószabadság védelmének alapvető eleme az újságírók által a kutatási munkák elvégzésének biztosítása. Az újságírók információkhoz való hozzáférésének akadályoztatása elriaszthatja vagy akár megakadályozhatja az újságírókat abban, hogy pontos és megbízható információkat szolgáltassanak a nyilvánosság számára. A Bíróság megállapította, hogy ez beavatkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságába, melyet több ponton indokolt:

Elsősorban, ami a menedékkérők magánéletének védelmét illeti, a bevándorlási hatóságok nyilvánvalóan nem vették figyelembe a felperes azon érvét, miszerint csak előzetes és szükség esetén írásbeli hozzájárulással készít fényképet a menekülttáborban lévő személyekről. A Bíróság azt is megjegyezte, hogy a menekültek életkörülményeiről szóló jelentések - bár szükségszerűen érintik a menedékkérők magánéletét - nem bulvár célzatúak lettek volna, hanem közérdekű témákról kívántak számot adni.

Másodsorban, sem a hazai hatóságok, sem a kormány nem jelezték, hogy a menedékkérők biztonságát miként lehet veszélybe sodorni a gyakorlatban, különösen, ha a kutatásra csak a beleegyezésük alapján kerül sor.

Harmadsorban, a Bíróság nem értett egyet a kormánnyal abban, hogy a felperesnek ugyanúgy biztosított volt a lehetősége arra, hogy fényképeket és interjúkat használhasson fel a Debreceni Befogadó Központon kívül a különböző nemzetközi- és / vagy civil szervezetek által közzétett információk alapján. A Bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy ezek az alternatívák semmiképpen nem helyettesíthetik az újságírói munka lényegi elemét, azaz az első kézből megszerzett hiteles információt, valamint a menekültek életkörülményeiről tanúskodó közvetlen benyomásokat és a velük folytatott személyes beszélgetéseket.

“Üdvözöljük az EJEB döntését, különösen annak fényében, hogy a magyarországi állami szervek, köztük az ombudsman semmit sem tettek a jogsértéssel szemben. Az ítélet azért is fontos, mert újra kimondja, hogy az újságíróknak nem csak a véleményszabadsághoz, de az információgyűjtéshez is joguk van, és az újságíró szabadságáház tartozik a tudósítás eszközeinek a megválasztása is. Az EJEB hangsúlyozta, hogy az újságíró teljes kitiltása a menekülttáborokból nem igazolható” – mondta Dojcsák Dalma, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet politikai szabadságjogi projektvezetője. Szurovecz Illés újságírót Strasbourgban a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője, Hüttl Tivadar képviselte.

  • kapcsolódó anyagok
SAJTÓ
SAJTÓSZABADSÁG
EMBERI JOGOK
EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA
MIGRÁCIÓ
BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL