Az Európai Bizottság közzétette a Facebook, a Google, a Microsoft, a Mozilla, a Twitter, valamint hét európai szakmai szövetség első éves önértékelő jelentését a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex alapján. A kódexet aláírók jelentése ismerteti az elmúlt nyolc évben a dezinformáció elleni küzdelem terén elért haladást. Az önszabályozó gyakorlati kódexet 2018 októberében vezették be és a dezinformációval szembeni cselekvési terv egyik fontos pillére.

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos, Julian King, a biztonsági unióért felelős biztos, valamint Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos együttes nyilatkozatban üdvözölték a jelentéseket:

„Örömmel vettük a gyakorlati kódex aláírói által a kötelezettségvállalások végrehajtásáról készített önértékelő jelentések megjelenését. Különösen nagyra értékeljük az online platformok azon kötelezettségvállalását, mely szerint átláthatóbbá válnak a szabályzataik, valamint szorosabb együttműködést alakítanak ki a kutatókkal, a tényellenőrzőkkel és a tagállamokkal. Azonban az előrehaladás nagyon változó a különböző aláíróknál és a jelentések kevés rálátást biztosítanak az elmúlt évben bevezetett önszabályozó intézkedések valódi hatására, valamint a független vizsgálat mechanizmusaira.

A 2019. májusi európai parlamenti választások egyértelműen nem voltak mentesek a dezinformációtól, azonban a meghozott intézkedések és a választások előtti havi jelentések hozzájárultak a beavatkozásra való lehetőség csökkentéséhez, a szolgáltatások integritásának javításához, a dezinformáció gazdasági ösztönzőinek felszámolásához, valamint a politikai és a tematikus jellegű reklámok nagyobb átláthatóságának biztosításához. Azonban a nagy léptékű, automatizált propaganda és a dezinformáció továbbra is fennáll, és még sok a tennivaló a kódex valamennyi területén. Nem hagyhatjuk, hogy ez megszokott jelenséggé váljon.

Az online platformok és a tényellenőrzők erőfeszítései hozzájárulhatnak a platformok szolgáltatásain keresztül vírusszerűen terjedő káros tartalmak visszaszorításához, azonban továbbra is sürgősen szükség van arra, hogy az online platformok érdemi együttműködést alakítsanak ki megbízható és független szervezetekkel. Az adatokhoz való hozzáférés még mindig nem felel meg a független kutatók szükségleteinek.

Végezetül az aláírók jelentős kötelezettségvállalásainak ellenére sajnálattal vettük tudomásul, hogy a kódexet további platformok vagy a reklámipar vállalati szereplői egyelőre nem írták alá.”

Az önértékelő jelentések főbb megállapításai:

  • A gyakorlati kódex aláírói az átláthatóság javulásáról számoltak be 2018 októberéhez képest. Szorosabb a párbeszéd a platformokkal a dezinformáció elleni szabályzatok kapcsán.
  • A jelentések előrelépéseket állapítottak meg a Bizottság által január és május között, a 2019-es európai parlamenti választások előtti időszakban nyomon követett kötelezettségvállalások terén, azonban a fogyasztók és a kutatói közösség erősítése érdekében kitűzött vállalások végrehajtásában kisebb mértékű haladásról számoltak be. Az adatszolgáltatás és a keresőeszközök továbbra is alkalomszerűek és önkényesek, így nem felelnek meg a kutatók független ellenőrzés iránti igényeinek.
  • A platformok a célkitűzések végrehajtása érdekében vállalt intézkedései jelentős eltéréseket mutatnak. Hasonlóképpen különbség van a tagállamok között a platformok szabályozásainak végrehajtásában, az érdekelt felekkel való együttműködésben, valamint a választásokkal szembeni érzékenységben.
  • A jelentések tájékoztatást nyújtanak a kódexet végrehajtó szabályozásokról, uniós mutatókat is beleértve. A következetesség és a részletesség szintje eltérnek. A bemutatott mutatók főképp kimeneti mutatók, ilyen például a lekapcsolt felhasználói fiókok száma. 

További lépések

A gyakorlati kódex hatékonyságának átfogó bizottsági értékelése még folyamatban van. Az aláírók által végzett önértékelések mellett a Bizottság az alábbiakat fogja figyelembe venni:

  • Az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGA) inputja a dezinformációval szembeni cselekvési tervben foglaltak szerint.
  • Az aláírók által kiválasztott harmadik fél által végzett értékelés a gyakorlati kódexben előírtaknak megfelelően.
  • A Bizottság által megbízott független szakértő 2020 elejére várható értékelése.
  • A következő hónapokban a Bizottság jelentést fog készíteni a 2019-es európai parlamenti választásokról.

Ennek alapján a Bizottság 2020 elején fogja benyújtani átfogó értékelését. Amennyiben az értékelés eredményei a kódex alapján nem bizonyulnak kielégítőnek, a Bizottság további – akár szabályozási jellegű – intézkedéseket javasolhat.

Háttér

Az Európai Unió 2015. óta aktívan fellép a dezinformációval szemben. Az Európai Tanács 2015. márciusi ülésén született döntést követően, miszerint fel kell lépni Oroszország folyamatos dezinformációs kampányaival szemben, létrejött az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportja. 2016-ban került elfogadásra a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös kerete, amelyet 2018-ban a reziliencia és a hibrid fenyegetések kezelésére szolgáló képességek megerősítéséről szóló közös közlemény követett.

2018 áprilisában a Bizottság európai megközelítést és önszabályozási eszközöket vázolt fel az online dezinformáció kezelésére. 2018 októberében a Facebook, a Google, a Twitter és a Mozilla, valamint az online platformokat, illetve a reklámipart és a hirdetőket képviselő szakmai szövetségek aláírták a gyakorlati kódexet. A most közzétett önértékelések a 2019 januárjában benyújtott alapállapot-jelentések, valamint a Facebook, a Google és a Twitter 2019. január és május közötti havi jelentései alapján készültek, és az európai választások integritásával kapcsolatos célkitűzések végrehajtására összpontosítanak. A Microsoft is csatlakozott a kódexet aláírókhoz 2019-ben.

A Bizottság és a főképviselő 2019. júniusi közös közleményükben jelentést tettek közzé a dezinformáció elleni küzdelem terén elért eredményekről és az európai parlamenti választások kapcsán levont főbb tanulságokról. A jelentés kiemelte, hogy a májusi választások egyértelműen nem voltak mentesek a dezinformációtól, azonban az Európai Unió által hozott intézkedések – számos újságíróval, tényellenőrzővel, platformmal, hatóságokkal, kutatókkal és civil társadalommal együttműködve – hozzájárultak a külföldi beavatkozás mozgásterének, valamint a közvélemény manipulálására irányuló összehangolt kampányoknak a leszűkítéséhez.