Tarthat-e kapcsolatot fogvatartott börtönviselt személlyel? - A kapcsolattartási jog korlátozása és ellenőrzése a bv. intézet által

2019.11.13. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Jogerős szabadságvesztését töltő fogvatartott kapcsolattartási kérelmét utasította el az egyik hazai büntetés-végrehajtási intézet arra hivatkozással, hogy az általa megjelölt kapcsolattartó – egy közismert személy – büntetett előéletű. Milyen esetben korlátozható a kapcsolattartás?

Egy hazai fegyházban fegyveres rablás bűncselekményének elkövetése tárgyában 7 éves szabadságvesztését töltő rab kapcsolattartási kérelmet nyújtott be a fogva tartó intézetben, melyben egy 2016-ban szabadult személyt jelölt meg kapcsolattartójának. A büntetés-végrehajtási intézet elutasította a fogvatartott kérelmét arra hivatkozással, hogy a büntetett előéletű személlyel való kapcsolattartása nem szolgálná a büntetés-végrehajtás céljaként a büntetőeljárás eredményes lefolytatását, nem segítené elő a fogvatartott reintegrációját, azaz a társadalomba való beilleszkedését. A fogvatartott jogi képviselője útján fellebbezett, az ügyészség azonban a bv. intézet elutasító határozatát helyben hagyta. A fogvatartott hivatkozott arra a tényhelyzetre, hogy a többi rab kapcsolattartói között is jelentős számban merült már fel büntetett előéletű személy, továbbá, hogy az általa megjelölt kapcsolattartó is járt már szabadulása óta a fegyházban látogatóként. Mit mond a jog az elítéltek kapcsolattartásának korlátozásáról?

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 2013. évi CCXL. törvény (Bv.tv.) 172. §-a rendelkezik a kapcsolattartás szabályairól. A jogszabályban kiemelt célként jelenik meg a társadalomba való beilleszkedés elősegítése céljából a kapcsolattartás bv. intézet általi elősegítése, melynek kereteit elsősorban a végrehajtási intézet rendje és a fogva tartás biztonsága jelölik ki.

A büntetés-végrehajtási intézet feladata, hogy a társadalomba való beilleszkedés érdekében elősegítse, hogy az elítélt fenntarthassa és fejleszthesse hozzátartozóival, más személyekkel, valamint a reintegrációs célkitűzéseket elősegítő külső szervezetekkel való kapcsolatát. Mindez ellenőrizhető és egyben korlátozható jog is – a döntési jog a bv. intézet hatáskörébe tartozik. A Bv.tv. vonatkozó szakasza szerint a fogvatartottak kapcsolattartása egyrészről tehát korlátozható, másrészről ellenőrzés alá is vonható a nyomozati cselekmények folytatása érdekében, preventív jelleggel újabb bűncselekmény megelőzése céljából, esetleg a bűncselekmény áldozatának védelme okán.

A jogerős szabadságvesztését töltő elítélt kapcsolattartása nem korlátozható a közeli hozzátartozókra nézve – ez a jogosultság tehát alanyi jogként jelenik meg, más kapcsolattartók esetén a kapcsolattartás engedélyezése azonban a bv. intézet mérlegelési jogkörébe tartozik. A kapcsolattartás engedélyezésének megtagadását bűnmegelőzési törekvések, a büntetőeljárás eredményes lefolytatása egyaránt megalapozhatják. Jogszabály alapján a döntéssel szemben a fogvatartottat ugyanakkor jogorvoslati jog illeti meg, a döntés meghozatalánál a fenti indokokon túlmenően az elítélt szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozatára és az intézet rezsimjeire vonatkozó rendelkezések is figyelembe veendők.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS