Sok munkavállaló egész évben úgy gazdálkodik a szabadnapjaival, hogy mindenképp tudjon év végén akár 2-3 hétig is pihenni. Ez természetesen bizonyos ágazatokban komoly nyomást hárít a munkáltatókra, így mindkét félnek érdemes tisztában lennie a szabadságolás jogi hátterével. A Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda munkajogi szakértői összegyűjtötték az év végi szabadságolásra vonatkozó legfontosabb szabályokat.
Iparáganként és munkakörönként jelentősen eltérnek az év végi munkavégzéssel kapcsolatos szokások. Bizonyos ágazatokban, mint például a kiskereskedelemben ez az év legforgalmasabb időszaka és sokszor az ünnepek kezdete előtti utolsó pillanatban is szükség van minden munkaerőre, míg más szektorokban mára hagyománnyá vált az akár két-három hétig is eltartó év végi szünet.
Sok munkavállaló az év elejétől kezdve úgy gazdálkodik szabadságkeretével, hogy elegendő napja maradjon decemberre ahhoz, hogy a két ünnep között ne kelljen dolgoznia. Ez bizonyos esetekben, különösen, ha az év vége forgalmas időszak a vállalkozás számára, komoly nyomást hárít a munkavállalókra.
Fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot a munkáltató adja ki, tehát jogi értelemben nem beszélhetünk a szabadság „kivételéről”. Mivel a szabadság kiadásáért a munkáltató a felelős, tévesnek tekinthető az a hozzáállás, mely szerint a munkavállalóknak az év végéig „ki kell venniük” a megmaradt szabadnapokat.
A Munka Törvénykönyve szerint a szabadságot esedékessége évében kell kiadni, kivéve ha a munkaviszony az utolsó negyedévben kezdődött, valamint ha a munkavállaló oldalán felmerült ok (pl. betegség) miatt erre nem volt lehetőség. Előbbi eseteben a következő év márciusának végéig, utóbbi esetben pedig a szabadságolást akadályozó ok megszűnésétől számított 60 napon belül adhatja ki a munkáltató a szabadságot.
A szabadnap nem vész el, de pénzre bármikor nem váltható
„A munkáltatóknak fontos tudniuk, hogy a ki nem adott szabadnapok kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt később bármikor követelheti. Épp ezért a munkáltatóknak érdemes lehet a két ünnep közötti időszakban szabadságra küldeniük a dolgozóikat, mivel a tárgyévben megkezdett szabadság a szabályozás szerint legfeljebb 5 munkanap erejéig átnyúlhat a következő évre. Bár sokan azt hiszik, hogy a görgetett, megmaradt szabadnapok később pénzbeli juttatásra válthatok, arra kizárólag a munkaviszony megszűnésekor van lehetőség” – mondta el Braner Torsten, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere és munkajogi csapatának vezetője.
