A közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszer felülvizsgálata – erre a következtetésre jutott elemzésében az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ a közszféra belső ellenőrzési tevékenysége helyzetét értékelte a 2015-2018. évi számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján. Az ÁSZ elemzése feltárta, hogy a belső ellenőrzés meghatározó arányban – az intézmények 90,7%-ánál és az önkormányzatok 96,7%-ánál – nem működött hatékonyan, így nem teremtett világos döntési helyzetet az első számú vezetők számára.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatja az eredményeket.

Az Országgyűlés 2018. október 16-án – az ÁSZ 2017. évi beszámolójának elfogadásakor – hozott határozatában támogatta, hogy az Állami Számvevőszék megállapításainak nagyobb ráhatása legyen a belső ellenőrzésre annak eredményessége növelése érdekében.

Forrás: ÁSZ

A belső ellenőrzés kiemelt feladata elősegíteni a belső kontrollrendszer minőségének és hatékonyságának javítását, ezáltal biztosítani a szabályszerű közpénzfelhasználást és a közvagyon védelmét. A szervezetek gazdálkodásában, feladatellátásában, belső kontrollrendszerének működésében felmerülő alapvető hibákat az első védelmi vonalként működő belső ellenőrzésnek kell feltárnia, a kormányzati ellenőrzés és a külső számvevőszéki ellenőrzés előtt.

Az ÁSZ-elemzése rámutat, hogy a belső ellenőrzés nem támogatta megfelelően a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének szabályszerű működését, egyidejűleg nem látta el feladatát az integritás szempontjából lényeges csalás megelőzése, feltárása és a korrupciós kockázatok kezelése tekintetében. Így nem teremtett világos döntési helyzetet az első számú vezetők számára és nem támogatta a felelős vezetést a közpénzzel, közvagyonnal történő felelős gazdálkodásban.

Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai a belső ellenőrzés meghatározó arányban – az intézmények 90,7%-ánál és az önkormányzatok 96,7%-ánál – nem működött hatékonyan, mert nem tárta fel a belső kontrollrendszer hiányosságait és a gazdálkodás szabályszerűségi hibáit. Mivel a közszféra belső ellenőrzése jelenlegi formájában nem tölti be funkcióját, ezért indokolt a teljes rendszerének felülvizsgálata – áll az ÁSZ elemzésében.

Az elemzés azt is alátámasztotta, hogy a belső ellenőrzés nem megfelelő működése hatással volt a belső kontrollrendszer egészének megfelelő működésére. Így az ÁSZ által ellenőrzött szervezeteknél kivétel nélkül a gazdálkodásban is hiányosságok fordultak elő. Mindez többletfeladatokat ró az államháztartás védelmi vonalainak második és harmadik szereplőire, így a kormányzati, önkormányzati ellenőrzésre, valamint az ÁSZ által végrehajtott külső számvevőszéki ellenőrzésre is – mutatott rá az ÁSZ elemzése.

A belső ellenőrzés szabályszerű és hatékony feladatellátása tehát elengedhetetlenül fontos a szervezetek belső kontrollrendszere szabályszerű működéséhez és az államháztartás védelmi vonalai egymást erősítő működéséhez, amely összességében hozzájárul a szabályszerű, felelős, elszámoltatható közpénzfelhasználáshoz és a közvagyon védelméhez – szögezi le az ÁSZ elemzése.

Az ÁSZ elemzése rámutat arra is, hogy a fentiek teljes körű megvalósulásához fontos feladat hárul az államháztartásért felelős miniszterre, hogy hatáskörében – tevékenysége révén – a belső ellenőrzés felügyeleti és hatásköri keretein, szabályain indokolt rendszerszintű változtatások végrehajtását kezdeményezze. Az irányító szerveknek pedig indokolt rendszeresen ellenőrizni a belső ellenőrzési tevékenység minőségét.

A belső ellenőrzési tevékenység hatékonyságát olyan intézkedésekkel célszerű megerősíteni és fejleszteni, amelyek révén egyrészt javulhat az államháztartás védelmi vonalainak egymást erősítő működése, másrészt hatékonyabban hozzá tud járulni a szervezetek belső kontrollrendszere szabályszerű kialakításához, működtetéséhez és fejlesztéséhez, egyidejűleg ellátja feladatát az integritás szempontjából lényeges csalás megelőzése, feltárása és a korrupciós kockázatok kezelése tekintetében – világít rá az ÁSZ elemzése.

A számvevőszéki elemzést teljes terjedelemben ITT érhető el.