Vajon mennyire gondolnak a jövőbeli pénzügyi biztonságra a mai fiatalok? Vagyis tesznek-e félre pénzt havi rendszerességgel, ha igen, mekkora összegben, illetve milyen módon? A cikkben valamennyi feltett kérdésre megtalálható a válasz, ezáltal némileg megismerhető a fiatalság pénzhez fűződő viszonya. (X)
Átlagosan mennyi pénzt tesznek félre manapság a fiatalok?
Aki szerint napjainkban a fiatalok nem takarékoskodnak, az téved. A CIG Pannónia biztosító által nemrégiben végzett felmérés tanulsága alapján a 25-29 éves korosztály csaknem 53 százaléka rendelkezett valamennyi megtakarítással.
Sőt, a válaszadók 40 százaléka a nyugdíjas évekre is igyekezett megtakarítást felhalmozni. Ha meg akarunk határozni valamilyen fejlődési területet, azt főként a rendszeresen félretett pénz mennyiségében kereshetnénk.
A kutatások alapján csak minden nyolcadik fiatal tud havonta 10 ezer forintnál nagyobb összeget félrerakni. Ez főként annak köszönhető, hogy a rendszeres jövedelmükből nem futja többre.
Mindezek mellett a harminc év alatti korosztály többsége gondolja úgy, hogy öregkorára legfeljebb kevéske kis állami nyugdíjra számíthat.
Amennyiben érdekelnek a különböző megtakarítási formák, érdemes a GRANTIS-nál elérhető szolgáltatások valamelyikét igénybe venni!
Milyen megtakarítási formát választanak leginkább a mai huszonévesek?
Jelenleg a nyugdíjbiztosítás számít az elsőszámú megtakarítási módozatnak. A KSH friss adataiból például az olvasható ki, hogy a nyugdíjra gyűjtögető fiatalok 14,6 százaléka választja ezt a megoldást.
A nyugdíjbiztosítások térnyerésével egyidőben a nyugdíjpénztárak jelentős visszaesése volt tapasztalható. A 2016-os esztendő óta mintegy 10 százalékkal kevesebb harminc alatti személy mondhatja magát nyugdíjpénztári tagnak.
A K&H biztosító által közzétett adatokból az is kitűnik, hogy az állami támogatással kérhető nyugdíjbiztosítások 18,1 százalékát bizony a 35 év alattiak birtokolják a portfólióban.
A nyugdíjcélú megtakarítások lehetséges változatai
A nyugdíjbiztosítások mellett igénybe vehető az az állami támogatás is, amelynek keretei között az éves szja-ból maximum a nyugdíjbiztosítási számlára érkező befizetés 20 százaléka visszaigényelhető. Ennek a maximalizálásához ugyanakkor havonta nagyjából 54 ezer forint befizetésére volna szükség, amit csak kevesen tudnak maguknak megengedni.
A kormány nemrégiben két magas hozamú állampapírt is piacra dobott, így évente akár az 5 százalékot meghaladó garantált hozam is elérhető. Ugyanakkor ezek a konstrukciók kevésbé alkalmasak a nyugdíjas évekre történő megtakarításra. Egyrészt rövidebb futamidő tartozik hozzájuk, másrészt az adókedvezmény sem vehető igénybe rajtuk keresztül.
A lehetséges opciók ismeretének, valamint a bizalom hiányának is betudható, hogy sok fiatal tartja a megtakarított pénzét folyószámlán vagy készpénzes formában. Így viszont számolniuk kell azzal, hogy az infláció miatt a félretett összeg veszít az értékéből.
