Példa nélkül! - Ma éjjel kilép az Egyesült Királyság az EU-ból - Első alkalommal alkalmazzák a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét

2020.01.31. Jogi Fórum / MTI / Európai Parlament

A brit EU-tagság helyi idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor szűnik meg. Az Európai Unió és elődszervezetei történetében még nem volt példa teljes jogú tagország távozására.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot tölt a távozás pillanatáig az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-én lépett be az akkori EK-ba, Dániával és Írországgal együtt.

A Brexit-folyamat a 2009-ben életben lépett Lisszaboni Szerződés kilépési mechanizmusának első alkalmazása is egyben.

Theresa May akkori brit miniszterelnök 2017. március 29-én indította el hazáját az Európai Unió kijárata felé, aktiválva a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamatot szabályozza.

A cikkely maga is jogi újdonság volt az EU történetében, hiszen korábban nem létezett külön szabályozási mechanizmus kilépések esetére.

Az 50. cikkely értelmében a távozni kívánó tagország uniós tagsága a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, vagy ennél korábbi kilépési időpontot rögzítő megállapodás esetén a megállapodás hatályba lépésével megszűnik.

Az Egyesült Királyság ennek alapján eredetileg tavaly március 29-én lépett volna ki az EU-ból, de a Brexit-folyamatot kísérő heves belpolitikai viták miatt Theresa May, majd hivatali utódja, Boris Johnson jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök is halasztásokat kért, amelyeket az EU rendre jóváhagyott.

A legutóbbi halasztási döntés jelölte ki a Brexit január 31-i határnapját. Ez a határidő az eddigiektől eltérően teljesülni fog, mivel az elmúlt napokban a brit parlament és az Európai Parlament is törvénybe iktatta a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást, így a brit EU-tagság megszűnésének jogi akadálya immár nincs.

A brit kormány hangsúlyozottan visszafogott rendezvényekkel készül a Brexitre, Johnson azon meghirdetett céljával összhangban, hogy a Brexit-folyamat lezárulása után a bennmaradást és a kilépést pártoló táborok ellentétei által feltépett társadalmi sebek gyógyításának időszaka következzék.

A Downing Street péntek hajnali tájékoztatása szerint a kabinet Boris Johnson elnökletével a nap folyamán kihelyezett ülést tart az északkelet-angliai Sunderland városában.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint azért esett választás Sunderlandre, mert a brit EU-tagságról 2016. június 23-án tartott népszavazás után ebben a városban jelentették be először, hogy a helyi szavazók többsége a kilépésre voksolt.

A referendum országos átlagban a Brexit-tábor szűk, 51,89 százalékos győzelmével végződött, Sunderlandben azonban ennél sokkal nagyobb, 22 százalékpontos többségbe kerültek a kilépést pártolók.

Boris Johnson a Brexit pillanata előtt egy órával, brit idő szerint 22 órakor televíziós beszédet intéz az országhoz. A Downing Street által előzetesen ismertetett részletek szerint a miniszterelnök kijelenti: a kormány és az ő személyes feladata most az, hogy ismét egységbe terelje a nemzetet.

Johnson szerint azonban most a legfontosabb feladat annak kijelentése, hogy a Brexit nem valaminek a vége, hanem egy új fejezet kezdete, a tényleges nemzeti megújulás és a változás pillanata.

"Olyan új korszak hajnala ez, amelyben már nem fogadjuk el többé, hogy az életesélyeket, az Önök családjának életesélyeit az határozza meg, hogy ki melyik országrészben nőtt fel" - fogalmaz majd esti beszédében Boris Johnson.

Hozzáteszi: ez az a pillanat, amikor megkezdődik az egyesülés, a felzárkózás folyamata.

Állampolgári kezdeményezés indult annak érdekében is, hogy a Brexit pillanatában megszólalhasson a londoni parlament órájának világhíres harangja, a Big Ben. A brit kormány azonban ezt nem támogatta, azzal a hivatalos indokkal, hogy az évek óta teljes felújítás alatt álló, jelenleg nem működő óra- és harangszerkezet egyszeri üzembe helyezése több százezer fontba kerülne. Nem hivatalos értékelések szerint azonban a kormány - tekintettel a társadalom EU-párti táborára - elsősorban azt akarta elkerülni, hogy a Brexit alkalmából szervezett rendezvények ünneplésnek tűnjenek.

A kilépés pillanatában kezdetét veszi az alapesetben 11 hónapos átmeneti időszak, amelynek elsődleges célja, hogy London és az EU átfogó kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást köthessen.

Az átmeneti időszak lejártáig jórészt a jelenlegi szabályrendszer marad érvényben az Európai Unióval fennálló viszonyban, vagyis legalább az idei év végéig semmiféle érdemi változás nem lesz érzékelhető olyan területeken, mint az utazás, a bevándorlási szabályok, a légiközlekedés vagy a kereskedelem.

Az Európai Parlament szerdán hagyta jóvá a brexit-megállapodást

Az Európai Parlament szerdán 621 szavazattal, 49 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett jóváhagyta az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési megállapodást.

A Tanácsot képviselő Nikolina Brnjac horvát európaügyi miniszter, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, és az Unió brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier részvételével a szavazás előtt lezajlott vitán a képviselők sorra vették a kilépési folyamat történéseit és áttekintették a következő feladatokat.

A képviselőcsoportok nevében felszólaló legtöbb képviselő a történelmi jelentőségű szavazás kapcsán kiemelte: az Egyesült Királyság kilépése nem jelenti az EU és Nagy Britannia közötti kapcsolat végét, az európaiak és a britek közti kapocs továbbra is erős marad. A brexitnek vannak tanulságai, amelyeknek szerephez kell jutnia az Unió jövőjének alakításában, vélekedtek a képviselők, akik köszönetüket fejezték ki Nagy Britanniának és a brit képviselőknek az Unióért végzett munkájukért. Többen figyelmeztettek, hogy az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatot konkretizáló tárgyalások nem lesznek könnyűek, különösen, ha figyelembe vesszük a kilépési megállapodásban megszabott határidőket.

A Parlament is hozzászól az Unió és Nagy Britannia közötti jövőbeli kapcsolathoz

A Parlament az Egyesült Királysággal fenntartott koordinációért felelős csoportja (amelyet David McAllister német néppárti képviselő, a Külügyi bizottság elnöke vezet) kapcsolatban áll majd az Európai Bizottság EU-Egyesült Királyság kapcsolatrendszerrel foglalkozó munkacsoportjával, és egyeztet a Külügyi és a Nemzetközi kereskedelmi bizottsággal, illetve minden egyéb érintett parlamenti bizottsággal. A Parlament folyamatos figyelemmel követi Michel Barnier főtárgyaló munkáját és állásfoglalásaival továbbra is befolyásolja a tárgyalások menetét. A végső megállapodáshoz a Parlament jóváhagyására van szükség.

„Mélyen elszomorít, hogy idáig jutottak a dolgok. De ötven évnyi integráció nem válik köddé egyik pillanatról a másikra. Mindnyájunknak keményen kell majd dolgozni az új kapcsolat kialakításán, és nem veszíthetjük szem elől az állampolgárok jogait és védelmét. A jövőbeli kapcsolatunknak sok próbát kell majd kiállnia; ez nem lesz egy egyszerű folyamat, tudtuk az elejétől. Azonban biztos vagyok benne, hogy végül sikerül felülemelkednünk a nehézségeken, és mindig megtaláljuk majd a közös pontot" - mondta a Parlament elnöke, David Sassoli a történelmi szavazást követően.

A következő lépések

A kilépési megállapodás életbe lépéséhez a Tanács minősített többséggel történő jóváhagyására van szükség.

A február elsején kezdődő átmeneti időszak 2020. december 31-én ér véget. Az Egyesült Királyság és az Unió közötti bármely megállapodást addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen.

Az átmeneti időszak egyszer ugyan meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának.

Az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szükség van a Parlament jóváhagyására. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érint, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges.

Háttér

A Parlament plenáris ülésének döntésére a ratifikációs folyamat brit lezárását és az Alkotmányos ügyek bizottságának a kilépési megállapodás elfogadását támogató múlt heti javaslatát követően került sor. Az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás hatályba lépéséhez azt a Parlamentben a leadott szavazatok egyszerű többségével jóvá kell hagyni (az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke 2. bekezdése), mielőtt a Tanácsban sor kerülhet a (minősített többséget igénylő) végső szavazásra.

Az Európai Parlament jóváhagyta a brexit-megállapodást.

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ
NAGY-BRITANNIA