Jó ügy szolgálatában - Az önkéntes munka szabályai

2020.02.27. Jogi Fórum / Mercz Ágnes

Napjainkban egyre népszerűbbek a különféle önkéntes munkák - sokan segítenek szabadidejükben, ingyenesen rászorulókon, tesznek fontos ügyekért. De ki és milyen szabályok szerint, feltételekkel foglalkoztathat önkénteseket?

A mai értelemben vett önkéntesség előfutárának tekinthetők a felvilágosodás eszmekörének hatására a 18. század végén létrejött önszerveződő közösségek, egyesületek (olvasókörök, diáktársaságok). A közös szórakozás jegyében, elsősorban a városokban, de később a falvakban is nagy számban megjelenő szervezeteket a tagjaik tartották fenn. Állami szabályozás hiányában, az önrendelkezés és a reformeszmék beágyazódásának sajátos formájaként feltűnő szervezetek a reformkorban rohamosan megszaporodtak. Az alapításukat először az 1868. évi 44. törvénycikk szabályozta - ennek hatására tíz évvel később már csaknem 4000 egyesület működött. A két világháború között a működésük céljában is rendkívüli változatosságot mutató (kultúrális, sport, érdekvédelmi, ifjúsági stb.) egyesületek száma már meghaladja a 14 ezret. Az 1945 után berendezkedő diktatórikus hatalom az ötvenes évek végére fokozatosan számolta fel az önszerveződés e formáit, lényegében teljesen megszüntetve azokat. A rendszerváltás előtt közvetlenül (1989-ben) nyílt lehetőség ismét civil szervezetek alapítására.

A 2001. évet az ENSZ az önkéntesség nemzetközi évének nyilvánította, mely keretében elindult az önkéntesség fejlesztésének tudatos átgondolása. 2002-ben jött létre az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA), amely a hazai önkéntesség átfogó fejlesztését tűzte ki. Három évvel később megszületett a 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről, amely 2013-ban módosult.

A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény annak érdekében született, hogy elismerje az önkéntesek munkáját és ez alapján bizonyos juttatásokat és kedvezményeket adjon számukra, könnyítsen az önkéntességgel kapcsolatos adóterheken, illetve jutalmazza azokat az önkéntes tevékenységeket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a közösségek, a társadalom fejlődéséhez és jólétéhez - vagyis közhasznúak.

Érdemes tudni, hogy közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhető. Fontos, hogy a fogadó szervezet köteles bejelenteni a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek az önkéntesek foglalkoztatását, és közölni a foglalkoztatással kapcsolatban esetlegesen bekövetkező változásokat. Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek hatósági ellenőrizhetősége érdekében az egyes önkéntesek nyilvántartását a fogadó szervezet vezeti, és köteles azt a jogviszony megszűnését követően öt évig megőrizni. A nyilvántartás vezetője az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot harmadik személynek csak az önkéntes beleegyezésével vagy törvényben meghatározott esetben közölhet.

A fogadó szervezet az a személy vagy szervezet, akinek részére az önkéntes tevékenységet végezzük. Fogadó szervezet lehet – a teljesség igénye nélkül – például helyi- vagy nemzetiségi önkormányzat, alapítvány, civil szervezet, egyház, de közszolgáltatást nyújtó intézmények is, mint az oktatási intézmények vagy könyvtárak.

A fogadó szervezet bejelentési kötelezettségét a miniszter által e célra rendszeresített adatlapon, a törvényben meghatározott iratok csatolásával teljesítheti.

Az önkéntes tevékenység többféle lehet, például:

  • tagsági jogviszony keretében (egyesület tagjaként) végzett önkéntes munka;
  • ingyenes megbízás alapján végzett tevékenység (kuratóriumi elnökség);
  • a 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység;
  • külön szabályozott jogviszonyon kívüli önkéntes tevékenység (természetes, spontán, nem formalizált önkéntes tevékenységek).

Az önkéntes munka végzője esetében a törvény kifejezetten nagy szabadságot enged, például kiskorú személy is lehet önkéntes. Fontos kitétel azonban, hogy az önkéntes személynek cselekvőképesnek vagy korlátozottan cselekvőképesnek kell lennie, aki a 10. életévét betöltötte.

Az önkénes lehet magyar állampolgár, illetve EU tagállam valamint Európai Gazdasági Térség államainak állampolgára, Európai Unión kívüli országok állampolgára, amennyiben az őt alkalmazó szervezet megfelelő felelősségbiztosítást köt, ellátása, szállása, visszautazása biztosított, egészségügyi ellátásra jogosult, illetve hatályos idegenrendészeti jogszabályoknak megfelelő státusszal rendelkezik (menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett) vagy egy EU állampolgár egyenes ági rokona, valamint házastársa.

Az önkéntes a legtöbb esetben a munkát díjazás nélkül végzi, szükség esetén a foglalkoztató szervezet a következő ellenszolgáltatásokat köteles biztosítani:

  • munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag, utazás, szállás, étkezés, adott esetben saját személygépkocsi használat (kiküldetési rendelvény szerint), védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás, iskolarendszeren kívüli képzés költsége,
  • állat élelmezéséhez, ellátásához, képzéshez, eszköz működtetéséhez szükséges feltételek,
  • élet-, egészség- és baleset-biztosítás, felelősségbiztosítás, ill. azok díja, napidíj (külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység, ill. Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetében, amennyiben annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének 20%-át).

A fogadó szervezetnek biztosítania kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, el kell látnia az önkénteseket megfelelő tájékoztatással, a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekkel. Ugyanígy a fogadó szervezetnek szükséges biztosítani a pihenés lehetőségét és irányítani a tevékenységet.

Természetesen az önkéntesnek is vannak olyan kötelezettségei - ezek a munkavállalók feladataira emlékeztetnek: eleget kell tennie a tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak és utasításoknak, illetve meg kell őriznie a tudomására jutott üzleti- és egyéb titkot. Fontos azonban kiemelni, hogy az önkéntes munka nem végezhető munkaviszony keretében.

Azt is tudni kell, hogy az ingyenes jelleg önmagában nem tesz önkéntességgé minden tevékenységet. Például nem önkéntes munka az iskolákban kötelező közösségi szolgálat, a véradás vagy bírósági vagy hatósági kötelezésen alapuló, szankciós jellegű munkavégzés.

  • kapcsolódó anyagok
CIVIL SZERVEZETEK