A NAV mellett a kormányhivatalok is indíthatnak vizsgálatot az egyéni vállalkozók ellen a tisztességes vállalkozók védelme érdekében. Szigorodhatnak a KATA adózás szabályai, a cél a bújtatott munkaviszonyban történt foglalkoztatás KATA adózás mögé rejtésének megakadályozása. Mit is jelent ez?

A kisadózó vállalkozókra vonatkozó szabályok szigorítását kezdeményezték az ellenőrzést végzők és az ágazati szereplők, így a Pénzügyminisztérium górcső alá vette az egyéni vállalkozók számlázási gyakorlatát. A gyakorlatban ez nem jelentené a KATA adózók tételes adójának emelését – amely havonként 50 ezer forint kiadást jelent – azonban számos kisadózóra havi szinten jelentős többletköltségeket róna a tervezet.

Jelenleg közel 400 ezer katás egyéni vállalkozó van hazánkban, a nagy részének azonban a rendkívüli jogrend következtében, a közelmúltban közzétett kormányrendeletben foglaltak szerint június 30-ig nem kell tételes adót fizetni. Kikre és milyen számlázási gyakorlatra is vonatkozik azonban a szigorítás?

Az ellenőrzést végzők gyakorlati tapasztalatai alapján a népszerű adónem mögött azonban egyre több esetben rejtett munkaviszony áll. A pénzügyi tárca adózásra vonatkozó szigorítása alapján vizsgálják, hogy melyek azok a kisadózók, akik a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás keretében számláznak be egy vállalkozásnak – a cél tehát a bújtatott foglalkoztatás feltárása és visszaszorítása és a valóságban munkaviszonyban történő foglalkoztatás KATA mögé rejtésének megakadályozása.

A Pénzügyminisztérium irányából megjelent, szigorításra vonatkozó munkaanyag alapján leginkább azon kisadózók válnak érintetté, amelyek egy adott vállalat, cég irányába adóznak és partnerei főként 1-1 vállalkozóból állnak – tehát nem magánszemélyekből tevődnek össze – és a bevételeik több, mint 50%-a származik ugyanazon vállalkozótól, amely bevétel a minimálbér két és félszeresét meghaladja. A havonként fizetendő tételes adón felül, az egyazon vállalkozótól származó 50%-ot meghaladó bevétel esetén további, a bevétel 40%-át kitevő adóterhet rónának ezáltal a kisadózó egyéni vállalkozókra. Ugyanez a szabály lép életbe azon kisadózókra vonatkozóan is, akik korábban munkaviszonyban álltak azzal a vállalkozással, amelynek utóbb katásként számláznak – és a bevételük több, mint 50%-át ez a vállalkozás adja, feltéve, ha az a minimálbér két és félszeresét eléri.

Egyszerű példával szemléltetve, ha egy fogászati szakrendelőben több fogászati asszisztens dolgozik kisadózó vállalkozóként és ők a bevételüket nem a páciensektől kapják meg közvetlenül, majd a fogászati asszisztensek 1-1 számlát állítanak ki a szakrendelő részére havonta, akkor ez azt jelenti, hogy nekik egy partnertől származik a bevételük, így értelemszerűen rájuk a szigorítás vonatkozna.

Mivel bizonyítható, hogy mégsem bújtatott munkaviszony áll a tevékenység mögött?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 14. § rendelkezik a munkaviszonytól való elhatárolásról. Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre, kivéve ha az alábbi szempontokból legalább kettő eset megvalósul:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  • az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősült főállású kisadózónak.

A szigorításra vonatkozó információk szerint a munkaviszonnyá való átminősítés fenti hét feltételéből 2021. január 1-ét követően legalább négyet kellene teljesíteni a hatályos jogszabályban rögzített kettő helyett.