Bűntett lett a járványügyi védekezés akadályozása - A Btk. két fejezete is kiegészült a veszélyhelyzetre tekintettel!

2020.05. 8. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Akár 3 év szabadságvesztésre is ítélheti a bíróság a jövőben azt, aki járványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, ha pedig valaki valótlan hírek terjesztésével a védekezés eredményességét akadályozza, akár 5 évig terjedő szabadságelvonással is büntethető. A koronavírus okozta veszélyhelyzetre tekintettel kiegészültek a Büntető Törvénykönyv közbiztonság és a köznyugalom fejezetei.

A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXX. fejezetét érintő közbiztonság elleni bűncselekmények között a közveszély okozás tényállása után a Btk. 322./A §-aként helyezte el a járványügyi védekezés akadályozása bűntettének tényállását, amely valamely járványügyi intézkedés, elkülönítés, megfigyelés, zárlat, ellenőrzés vagy más intézkedés végrehajtásának akadályozóját 3 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Amennyiben a bűncselekményt csoportosan követik el, úgy a büntetés 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha pedig a bűncselekmény halált okoz, az elkövető 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény előkészülete szintén büntetendő.

A jogalkotó a Btk. XXXII. fejezetében található köznyugalom elleni bűncselekmények körében kodifikálta újra a rémhírterjesztés bűntettének tényállását, kiegészítve azt egy (2) bekezdéssel, amely szerint, aki a valótlan és való tény elferdített módon történő állítását vagy híresztelését nagy nyilvánosság előtt valósítja meg, amely alkalmas a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására, e bűncselekmény elkövetője 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  A bűncselekmény informatikai eszköz igénybevételével, virtuális térben is elkövethető.

Az új törvényi rendelkezésekkel a járványra reagáló jogalkotás a közbiztonságot és a köznyugalmat kívánja szolgálni. A büntetőjog, mint ultima ratio a jogrendszer szankciós zárköve, tehát egy olyan fenyegetettség, amely az önkéntes jogkövetés hiányában képes kikényszeríteni a jogsértő állampolgárokkal szemben azt, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítsanak. A módosítás célja nem a büntetés, hanem az állampolgárok jogkövető magatartásának szorgalmazása, azaz hogy a járványügyi intézkedéseket valóban betartsák.

A fentiek értelmében a Btk. 2020. március 31-től hatályos állapota tehát az alábbiak szerint alakul:

Járványügyi védekezés akadályozása

„322/A. §  (1) Aki

a) a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,

b) járvány idején az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés,

c) a fertőző állatbetegségek vagy növényi zárlati károsítók be- és kihurcolásának, valamint terjedésének megakadályozása vagy előfordulásának felszámolása végett elrendelt növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedés

végrehajtását akadályozza, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt csoportosan követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

(4) Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Rémhírterjesztés

„337. § (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BTK.
JOGALKOTÁS
JÁRVÁNYÜGY