Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. A kormányfő erről pénteken Belgrádban beszélt, az Aleksandar Vucic szerb államfővel folytatott megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón.

Emlékeztetett: a Magyarországon megalkotott különleges jogrend hatalmazta fel a kormányt és vezetőjét a járvány miatti súlyos, nehéz döntések gyors meghozatalára. A kabinet ezt a felelősséget vállalta, a döntésekből pedig még két-három meghozatala van hátra – közölte.

A különleges felhatalmazás visszaadása után “mindenkinek adunk egy esélyt, hogy elnézést kérjen Magyarországtól az igaztalan vádakért”, és hogy elismerje a magyar védekezés sikerességét – tette hozzá Orbán Viktor, kijelentve: “Sikeresen védtük meg a hazánkat, bármely országgal összehasonlítható a teljesítményünk, demokratikus keretek között tettük ezt meg, és a felhatalmazás után a szokásos parlamentáris rend kereteihez vissza fogunk térni”.

Azt is mondta, hogy az uniós vitákból Magyarország erkölcsileg és lelkileg megerősödve fog kikerülni a következő hetekben.

A miniszterelnök úgy értékelt: azok az országok, amelyek jó jogköröket adtak a kormányoknak, sikeresebben kezelték a járványválságot, mint azok, amelyek nem léptek ki a szokásos politikai döntéshozatali mechanizmusból.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos nemzetközi együttműködést kérdésre válaszolva úgy kommentálta: “Nyugaton akadozott, a keleti működött, a közép-európai pedig megerősített bennünket”.

Budapest is áttérhet a védekezés második szakaszába

Az élet újraindításának feltételei megvannak, de a védekezést nem hagyhatjuk abba – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

A szombati szakmai háttérmegbeszéléseken világossá vált, hogy a “járvány erejét Budapesten is letörtük, így Budapesten is áttérhetünk – igaz megfontoltan és óvatosan -, de áttérhetünk a védekezés második szakaszába” – mondta a miniszterelnök szombaton, a Facebookon közvetített felvételen.

A kormányfő közölte, a kormány Budapesten is feloldja a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozást, és a főváros mindig két hét késéssel követi majd a vidéket. A felelősségteljes magatartás, a védőtávolság betartása Budapesten különösen is fontos – hangsúlyozta.

A miniszterelnök arra kérte a polgármestereket, ne vegyék félvállról a kockázatot, és külön figyeljenek oda az idősotthonok biztonságára.

A kormányfő kiemelte, a járványveszély kihirdetésének 66. napján azzal a jó hírrel szolgálhat, hogy az első, a járvány megfékezéséért vívott csatát “fényesen megnyertük”. “Ez most már nemcsak remény, kívánság vagy önbuzdítás, hanem tény is” – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, a fertőzésen átesettek száma alacsony, és az új megbetegedések száma is kedvezően alakult.

“Ez azért sikerülhetett, mert az összes döntést időben meghoztuk, és azért – ezt külön szeretném aláhúzni -, mert mindannyian: vidékiek, budapestiek, egyedülállók, családosak, idősek és fiatalok egyaránt felelősségteljesen viselkedtünk; köszönet érte!” – fejtette ki a miniszterelnök.

A miniszterelnök a Kossuth rádióban elmondta : az ügyeletet a bölcsődékben és az óvodákban alakítani kell, mert most, ha be akarják adni a gyerekeket, a szülők a kijelölt helyekre vihetik őket, nem pedig a megszokott intézménybe. Az lenne a jó, ha aki szeretné, oda vihetné a gyerekeket, ahova egyébként is járnak, de meg kell egyezni a polgármesterekkel, mert az óvodák nagy része önkormányzati fenntartású – közölte. Hozzátette: amíg az óvodák és a bölcsődék ügye nincs rendezve, nem lehet az iskolákkal foglalkozni.

Az iskolák újranyitásáról azt mondta, ma még nem lehet választ adni arra, hogy erre idén sor kerül-e, néhány nap alatt is változhat a helyzet, ezért készenlétre van szükség. A gyermekeknek valószínűleg nem lenne bajuk, de hazavihetik a fertőzést, ezért kell óvatosnak lenni – vélekedett.

Orbán Viktor megjegyezte: Budapest kéthetes késéssel követi a vidéket, és ha mindenki felelősen viselkedik, áttérhetnek a védekezés második szakaszára.

A kormányfő arról is beszélt, hogy márciusban az ipari termelés drámaian visszaesett Európában, a turizmus pedig eltűnt. Bár a turizmus is fontos Magyarországon, az ipari termelés messze efölött van. Az ipari teljesítmény az EU egészében 12 százalékkal csökkent, Magyarországon 10 százalékkal, vagyis mi “jobban vettük eddig az akadályokat” – magyarázta.

Úgy vélte, az áprilisi számok borzalmasak lesznek, a május némi reménykedésre adhat okot, júniustól pedig gyors léptekkel visszatérünk a korábbi növekedési pályára.

A miniszterelnök kifejtette: vannak, akik a gazdasági növekedés visszaesését tartják a legnagyobb bajnak, de ő a munkahelyek elvesztését teszi az első helyre. Magyarországnak képesnek kell lennie a járvány által tönkretett munkahelyek helyett újakat létrehozni, ezért a munkahelyteremtés felé fordulnak, szektoroktól függetlenül, ennek érdekében hoztak intézkedéseket – mutatott rá.

Emlékeztetett: a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni, a honvédség hajlandó fiatalokat fogadni, és bértámogatási rendszert vezettek be, amelynek keretében 5400 vállalat nyújtott be kérelmet, így 72 ezer ember fizetését támogathatja az állam. Július 1-jétől 2 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, és több tízezer vállalkozónak alig kell közterhet fizetnie a bérek után – sorolta.

Kiemelte: az első csatát megnyerték, a járványt megfékezték, a második csata a munkahelyek megvédése, és ez is sikerülni fog.

Megjegyezte: a 13. havi nyugdíjat is visszaépítik, a válság ellenére is.

Orbán Viktor arról is beszélt: “Azt várjuk az uniós intézményektől, hogy segítsenek, ne pedig hátráltassanak bennünket.”Hangsúlyozta: egy világjárvány közepén vagyunk, Európában 150 ezer körül lehet a halottak száma. Magyarország a legsikeresebben védekező országok közé tartozik, és amikor igazi európai összefogásra van szükség, aggasztó, hogy “az a brüsszeli világ, a brüsszeli bürokraták, akiket mi fizetünk” és akiknek a fontos dolgokkal kellene foglalkozniuk, Magyarországon “köszörülik a nyelvüket” – fogalmazott.

A kormányfő az Európai Bíróság csütörtöki ítéletéről azt mondta: továbbra is a migrációs kérdés mozgatja az európai politikát, a brüsszeli döntéseket, az, hogy el tudják-e érni, hogy rákényszerítsék a tagállamokat, akaratuk ellenére beengedjenek migránsokat. Ez az ítélet is erről szól, de “nem fognak tudni bennünket kicselezni” – közölte. Hozzátette: ha az Európai Bíróság olyan döntést hoz, amely ütközik a magyar alkotmánnyal, akkor az alkotmánynak kell elsőbbséget adni.

A miniszterelnök a gyöngyöspatai ügyről elmondta: bár az érintett időszak nagyobb részt az előző kormány mandátumára esett, az ügy fontosabb ennél, elvi természetű. A kormány célja, hogy a magyar emberek otthon érezzék magukat Magyarországon, így saját településükön is. Nem fordulhat elő, hogy azért, hogy a kisebbség otthon érezze magát, a többségnek idegennek kell éreznie magát a saját hazájában – jelentette ki.

Közölte: a mostani ítélet igazságtalan, “jogot szolgáltat, igazságot meg nem szolgáltat”, és nem látszik Gyöngyöspata igazsága, “de mi meg fogjuk keresni”. Olyan jogszabályváltozásokra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon – jelentette ki.