Egy olyan törvényjavaslat került az amerikai szenátus elé, amely betiltaná olyan számítástechnikai eszközök forgalmazását, amelyek másolásra alkalmasak.
Az alaszkai gyökértől a bármire megvásárolható C-movie szenátorokon keresztül a joviális hawaii bennszülöttig terjed annak a demokrata vezetésű, egy republikánus diszpinttyel kiegészülő szenátorkommandónak multikulturális támogatottsága, amely meglepő küldetéssel indult a tavaly őszi toronydöntögetést követően kialakult szigorítólobbi-mezőnyben. A Security Systems Standard & Certification Act (A biztonsági rendszerek szabványosításáról, SSCA) néven bemutatott törvénytervezetük a jövőben csak államilag ellenőrzött szerzői jogi védelmi rendszerrel ellátott számítástechnikai eszközök forgalmazását engedélyezné. A médiatartalmak bármilyen típusú másolását köztörvényes bűncselekménnyé minősítő javaslat előterjesztői kreatív módon arról igyekeztek meggyőzni szenátortársaikat, hogy a terrorizmus elleni harc egyik nagy fontosságú lépése Britney Spears új albuma ingyenes letöltésének bármi áron való megakadályozása.
Az iskolakerülő Shawn Fanning Bin Ladennel konyakozik, majd suttyóvágót ad az eltéríteni induló mentálzombi kezébe – sőt obskurus instrukciókat is ad durva orosz akcentusban. Az pedig, hogy a “DeCSS egy terrorware” már csak nem is gúny, hanem konkrét idézet egy iparági grálarctól. A hatékony retorikai nyomulás eredménye: a tervezet Consumer Broadband and Digital Television Promotion Act (A szélessávú internetfogyasztók jogairól és digitális televízió támogatásáról, CBDTPA) néven törvényjavaslatként került az amerikai szenátus elé március végén. A CBDTPA-t két irányból – a Szilícium-völgy és a fogysztóvédelmi civil mozgalmak felől – éri ellenlobbi. A törvényjavaslat napirendre vételét megelőző bizottsági meghallgatások során az első direkt ellentét Hollywood és a Szilícium-völgy vállalatainak képviselői között alakult ki. Míg a filmstúdiókat képviselő Jack Valenti és a nagy lemezkiadókért szóló Hillary Rosen azzal érveltek, hogy sürgős cselekvés nélkül az online kalózkodás hamarosan ellenőrizhetetlenné válik, a buktakoptatott információtechnológiai szektor egy tévégyári jövő ellen harcol, ahol illegálisan behozott csehszlovák PC-k uralkodnának, míg az ő legális termékeiket a polcon enné a rozsda.
A fogyasztóvédelmi és digitális szabadságjogi civil mozgalmak panaszkiáltása ugyanakkor a köbre emelkedett – ők ugyanis eddig a DMCA (Digital Millenium Copyright Act) néven ismert törvény bukását szerették volna tudatosítani a hatalomban. A DMCA hatása elsősorban Dimitrij Szkljarov meghurcolásában, illetve a szólásszabadság korlátozásában merült ki (a Szcientológia Egyház szerzői jogaira hivatkozva távolíttatta el az őt kritizáló oldalakat a Google keresőből). A Microsoft tulajdonú MSNBC jegyzetírónője elsősorban a Napster-használókat vádolta azzal, hogy a tisztességes emberek nyakára hozták a CBDTPA-t. Az Electronic Frontier Foundation és a DigitalConsumer.com címen tömörült fogyasztóvédők ugyanakkor gőzerővel kampányolnak a javaslat megbuktatásáért. Az MPAA és a RIAA anakronisztikus mivoltukból következően szeretnék visszavetni számítástechnikát egy fél évszázaddal ezelőtti állapotba. A jövő számítógépe a tévé: egy korlátozottan interkatív, mindazonáltal technikailag igen bonyolult eszköz. Barna hab a tortán, hogy a szenátorkommandó az állami másolásvédelmi rendszert nyílt forráskódú szoftverként képzelte el, mert úgy nyilvánvalóan sokkal nehezebb feltörni a szisztémát. Kérdéses azonban, hogy George W Bush hajlandó lesz-e ilyen népszerűtlen és értelmetlen törvényekért beáldozni népszerűségi tőkéjét, akar-e az adófizetők pénzén többszázezres karhatalmat küldeni az adófizetőkre, esetleg shotgunos színészbandériumokra bízza a védelmi pénz beszedését.
