A befektetési formátumok közötti választást épp fontolgatók körében rendre bizonytalanságot okoz a részvény és kötvény közti különbségtétel. Többek között ezért is gondoltuk úgy, hogy külön bejegyzést szentelünk a témakörnek. (X)

A két befektetési formátum közti alapvető eltérés tisztázását követően külön részletezni fogjuk tehát a részvény, valamint a kötvény sajátosságait is. A cikk elolvasása remélhetőleg segítséget nyújt abban, hogy könnyebb legyen a két lehetőség közötti választás.

Mi az alapvető különbség részvény és kötvény között?

Részvény vásárlásakor gyakorlatilag egy adott vállalatból veszünk meg egy bizonyos hányadot. A példa kedvéért mondjuk vegyük meg az Apple 0,0001%-át. Hogyha a vásárlásunkat követően az Apple az általa termelt profitot elosztja a befektetők között, akkor 0,0001% részesedést fogunk kapni.

Amennyiben kötvényt vásárolunk, akkor a kötvényt kibocsátó a pénzünk visszafizetése mellett kamatokat is utal a számunkra. Vagyis kötelezettséget vállal rá, hogy a visszafizetésen kívül előre meghatározott periódusonként kamatot is fizet nekünk.

Milyen sajátosságai vannak a részvényeknek?

Az elvárt hozamunk az osztalékjövedelem mellett az árfolyamnyereség függvényében alakul, jogi értelemben pedig tagsági jogokat megtestesítő értékpapír lesz a kezünkben. Ami a befektetésünk kockázati szintjét illeti, leginkább az árfolyam- és likviditási kockázat lesz az, amivel számolnunk kell.

A fajtáit tekintve a törzsrészvény, a kamatozó részvény, a dolgozói részvény, az elsőbbségi részvény, valamint a visszaváltható részvény egyaránt szóba jöhet választható opcióként. Bármelyikre is essen a választásunk, a célunk minden bizonnyal hasonló lesz.

Vagy pénzügyi befektetésként tekintünk rá, mégpedig az osztalékon vagy a nagyobb értéken való értékesítéssel realizált jövedelemszerzésen keresztül. Vagy pedig stratégiai befektetésnek minősül, és főként egy vállalat feletti irányítás megszerzése kapcsán érzünk motivációt a részvény megvásárlására.

Mit érdemes tudni a kötvényekről?

Az elvárt hozam a kamatjövedelem mellett az árfolyamnyereséggel együtt számolva jön ki a kötvény esetében. Rövid, közép és hosszú lejáratú opció is rendelkezésünkre áll, jogi értelemben pedig egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra tehetünk szert ily módon.

Kötvénytulajdonosként pontosan tudni fogjuk, hogy a kibocsátó mikor fizet majd nekünk. Fix kamatozású kötvény esetében a kapott összeg értékét szintén ismerhetjük előre. Ami az esetleges kockázatokat illeti, a visszafizetési rizikó mellett az árfolyamkockázat az, amivel pluszban számolnunk érdemes.

A kötvényt pénzügyi befektetési céllal vásároljuk meg, vagyis a megtakarított pénzösszegünket kamat ellenében úgymond kölcsön adjuk a kibocsátó számára.