Dinamikus párbeszéd zajlott az államhatalmi ágak között – mondta Darák Péter a 2019-es évről szóló beszámolóját ismertetve a Kúria Teljes Ülésén. Magyarország legfőbb bírói fóruma internetes videókonferencia keretében tartotta meg tanácskozását 2020. május 25-én.

A Kúra elnöke kiemelte, az igazságszolgáltatás rendszerét és a bírósági szervezetet érintő törvénymódosítások tavalyi előkészítése és a módosítások elfogadása, illetve idei hatálybalépésük arra világít rá, hogy a klasszikus igazságszolgáltatási és jogegységesítési feladatok ellátása mellett a jogalkotó azzal bízza meg a Kúriát, hogy valamennyi szakágat tekintve Magyarország legfőbb igazságszolgáltatási szerve maradjon és a jogegység irányítása terén alkotmányos helyzete erősödjön.

“A statisztikai adatokat tekintve is sikeres évet zárt a Kúria” – emelte ki Darák Péter. Kifejtette, bizonyos szakágakban kissé kevesebb ügy érkezett a Kúriára, miközben a folyamatban lévő ügyek száma jelentős mértékben csökkent. Úgynevezett ad hoc tanácsok felállításával pedig az idei évre az elhúzódó ügyek számának mérséklésében is sikerült előre lépni. A perek időtartamának további csökkentése a 2020-as év hangsúlyos feladata lesz – tette hozzá.

Jelentős, a jogegység biztosítása érdekében hozott döntéseket is ismertetett a Kúria elnöke. Elmondta, nagy számú elvi döntést és határozatot hozott a Kúria, valamint a joggyakorlat-elemzés terén is előremutató kutatómunka folyt. Darák Péter kiemelte, fontos rendezvények, tanácskozások és színvonalas kiadványok fémjelezték a tavalyi évet. Példaként említette az Alkotmánybíróság és a Kúria közös kutatási programját, az Országgyűlésben tavaly tavasszal megrendezett ünnepi konferenciát, az Erkölcs és jog című szakmai rendezvényt, illetve a közigazgatási ügyszakban ítélkező bírák teljesítményét bemutató tanulmánykötetet. A legfőbb bírói fórum vezetője kijelentette, elkészült beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről.

“A Kúria a veszélyhelyzet idején is zökkenőmentesen ellátja törvényben rögzített ítélkezési és joggyakorlat-egységesítési feladatait” – emelte ki Kónya István beszámolójában. A Kúria elnökhelyettese vezeti azt a három fős válságstábot, amely 2020. márciusban kezdte meg munkáját. Feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse a kormány, az egészségügyi szervek által kiadott eljárásrendeket, tájékoztatókat, szoros kapcsolatot tartson a tásszervekkel és az Országos Bírósági Hivatallal. A Teljes Ülésen elhangzott, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak címzett levélben kezdeményezte, hogy a rendkívüli jogrend megszűnésével mielőbb kerüljön sor a rendes ítélkezési rend visszaállítására.

A Kúria felkészült a jogegységi panaszok kezelésére, cél, hogy a panaszok elbírálása egységes és az állampolgárok számára átlátható módon folyjék. A felkészülés tapasztalatait Patyi András tanácselnök osztotta meg a Teljes Ülés résztvevőivel. A Kúria ugyanis modellezte az eljárást, fiktív panaszokat bírált el, mintahatározatokat alkotott, a tapasztalatokat pedig egy bírók számára összeállított kézikönyvben összegezte. Patyi András kiemelte, szükség lesz jogalkotói beavatkozásra bizonyos kérdések tisztázása érdekében, a jogegységi panaszok gördülékeny elbírálása és megfelelő kezelése tekintetében.

A Teljes Ülésen – egyelőre virtuálisan – átadták az év bírája és az év tisztviselője emlékérmeket. A 2019. év bírája elismerésben Kónya István elnökhelyettes részesült, az év tisztviselője címet pedig Sáránszki Mihályné és Szmolár Tiborné vehette át.

A Teljes Ülésen elhangzott beszámoló a bírói tanács tevékenységéről, valamint kúriai vezetői pályázatokról. A Kúria bírái online szavazatukkal véleményezték a Polgári Kollégium vezetésére kiírt elnökhelyettesi pályázatot. Böszörményiné Kovács Katalin pályázatát a bírák kiemelkedő többsége támogatta.

A bírói tanácskozáson részt vett Polt Péter legfőbb ügyész és Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke is.