Alaptörvényt sért a közalkalmazotti törvény végrehajtási rendelete - Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kifogásolt szövegrészt

2020.05.27. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék célja, hogy többletjuttatásban részesítse azokat a közalkalmazottakat, akik tevékenységüket nehéz körülmények között végzik, és e tekintetben a település jogállása nem bír relevanciával - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1304/2018. számú, jogszabályi rendelkezés szövegrészét megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a Kúria felülvizsgálati eljárása keretében megtiltotta az alkalmazását a pedagógusok és közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet korábban hatályban lévő szövegrészének.

Az összevont alkotmányjogi panaszok alapjául szolgáló ügy lényege szerint az indítványozók nyugdíjba vonulásukat követően nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlék utólagos megfizetésére nyújtottak be kérelmet, majd fizetési felszólítást munkáltatójukhoz, amely bírósági eljáráshoz vezetett. A Kúria a támadott ítélete indokolásában kifejtette, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint ilyen pótlékra az jogosult, aki társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott települések között szereplő községben végzett munkát; a város, amelyben az indítványozók a munkájukat végezték, pedig nem tekinthető községnek.

Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban arra hivatkoztak, hogy ők olyan település köznevelési intézményében végezték munkájukat, mely nem csak társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, hanem az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel is sújtott, azonban városi címe miatt a köznevelési intézményben dolgozó közalkalmazottak mégsem jogosultak a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra.

Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségűnek és egyben a bírói döntést érdemben befolyásoló kérdésnek tekintette azt, hogy a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultság feltételei tekintetében valóban fennáll-e az indítványozók által állított hátrányos megkülönböztetés. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vizsgált pótlék célja, hogy többletjuttatásban részesítse azokat a közalkalmazottakat, akik tevékenységüket nehéz körülmények között végzik, és e tekintetben a település jogállása nem bír relevanciával. A lefolytatott vizsgálat eredményeként az Alkotmánybíróság tehát megállapította, hogy a támadott rendelkezésben megfogalmazott kritériumoknak egyébként egyformán megfelelő községi és a városi köznevelési intézményekben foglalkoztatottak között (akár nevelési oktatási tevékenységükben, feladataikban) nem ismerhető fel olyan lényegi eltérés, amely a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra való jogosultság eltérő szabályozását indokolná; a nehéz körülmények a települési jogállástól függetlenül fennállnak. Mindezekből következően az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a nehéz körülmények között községben vagy városban foglalkoztatottak közötti különbségtételnek nincsen észszerű indoka, ami jogalkotói mulasztásnak is minősíthető; így tehát a támadott jogszabályi rendelkezés „szereplő község” szövegrészét megsemmisítette, és a vonatkozó ügyben alkalmazási tilalmát rendelt el.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ESÉLYEGYENLŐSÉG
SZOCIÁLIS SZFÉRA
KÖZALKALMAZOTT