Milyen alapon kérdőjelezhető meg a bírósági eljárás tisztességessége? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2020.06.10. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét nem eredményezi az a körülmény, hogy az eljárás egyik résztvevője szerint a bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves következtetést vontak le - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1956/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és Kúria gyermek jogellenes elvitele tárgyában hozott döntései alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése tárgyában előterjesztett alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozó házastársával együtt két gyermeküket Kanadában nevelte. Az indítványozó, miután férje életveszélyesen megfenyegette, a gyermekekkel a férj hozzájárulása nélkül a végleges hazatérés szándékával Magyarországra utazott. Az apa a bíróságokat kérte, hogy rendeljék el a két gyermek visszavitelét a szokásos tartózkodási helyükre. Az elsőfokú bíróság elrendelte a gyermekek visszavitelét, amely döntést a másodfokú bíróság helyben hagyott, a Kúria pedig hatályában fenntartott.

Az indítványozó álláspontja szerint a döntések sértik az anyának a gyermekek neveléséhez való jogát, a gyermekek érdekeit; a bíróságok eljárása továbbá az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való alapjogát is sértette, mivel a döntést a bíróság felnőtt szakpszichológus véleményére alapozta, valamint nem vizsgálták, hogy a gyermekek lakhatása Kanadában milyen módon valósul meg, nem jártak el tehát megfelelő körültekintéssel a gyermekek érdekeinek vizsgálata során.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az eljáró bíróságok részletesen megvizsgálták azokat az objektív körülményeket és feltételeket (szokásos tartózkodási hely, elvitel jogellenessége, szülői felügyelet tényleges gyakorlása), melyeket a nemzetközi és a hazai szabályozás megkíván. Emellett kellő alapossággal és körültekintéssel vizsgálták meg azt is, hogy a gyermekek visszavitele a gyermekek számára milyen pszichés, vagy testi következményekkel járna, járhatna. A bíróság szakértőt rendelt ki, aki a szakvéleményét előterjesztette és azt a bíróság a bizonyítási eljárás során tekintetben vette és értékelte. A tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét nem eredményezi az a körülmény, hogy az eljárás egyik résztvevője szerint a bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokból téves következtetést vontak le.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy a vizsgált bírósági határozatok nem eredményezték az indítványozó tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét és nem vezettek a gyermekek Alaptörvényben foglalt jogainak kiüresedéséhez.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
CSALÁDJOG
GYERMEKJOGOK