Szigorodnak a KATA-szabályok! - Szakértői vélemény a ma bejelentett változásokról

2020.06.25. Jogi Fórum / Niveus Consulting / MTI

A Kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát vette át, amely szerint 40% adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. Ez tényleg elég a visszaélések kiszűrésére? -ezt járta körbe a Niveus Consulting Group.

A KATA egy nagyon is fontos űrt tölt be az adórendszerben, jelentősen hozzájárult az elmúlt évek sikeres gazdaságfehérítéshez. A KATA titka egyszerre rejlik az alacsony tényleges adóteherben és az egyszerűségében. Nincs szükség könyvelőre, bonyolult bevallások készítésére. Kiegészülve az áfa-mentességgel olyan réteget is bevont az adózói körbe, akik korábban az adminisztrációs terhek miatt nem tudták teljeskörűen teljesíteni az adókötelezettségeiket.

KATA gondjai

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az egyik probléma viszont az, hogy a KATA szerint fizetendő havi 50 ezer forint értéke az elmúlt közel egy évtizedben elinflálódott. Ráadásul időközben a duplájára, 6 millióról 12 millió forintra emelték azt a bevételi értékhatárt, amíg KATA-sként nem kell büntetőadót fizetni. A szekértő szerint a KATA legtöbb problémája az adó mértékének változatlanságára és a bevételi érték megduplázására vezethető vissza.  „Emiatt ugyanis a KATA ma már jobban bünteti a becsületesen, bejelentett fizetésért dolgozókat, mint azt a bevezetésekor számolták.” - tette hozzá Fischer Ádám.

Havi 1 millió forintos fizetésnél a tényleges adóteher mindössze kb. 6% - havi 50 ezer forint KATA plusz évente 50 ezer forint iparűzési adó. Összehasonlításképpen, egy nem KATA szerint adózó egyéni vállalkozó 2% iparűzési adót, 9% nyereségadót, 15% szja-t és (júliustól) 15,5% szochot fizet, igaz utóbbit csak korlátozott összegben, ráadásul havonta legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a munkabér közterheit. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén 15% szja, 18,5% tb és (júliustól) 15,5% szocho fizetendő. Látható, hogy hatalmas a különbség a két érték között.

Ez több esetben is arra vezet, hogy nem az eredeti céljának megfelelően használják ezt az adót, ami jelentősen torzítja a versenyt a cégek között. Ezért merült fel a szigorítás gondolata.

Mire elég 3 millió forint?

A Niveus Consulting Group úgy látja, hogy a KATA okozta problémák kizárólag komplex megoldásokkal kezelhetőek. Egyszerre kell szigorítani a KATA ellenőrzését – amit az adóhatóság az év elején be is ígért, kérdés, hogy erre milyen hatással lesz a koronavírus – és közben szigorítani kell a jogszabályt. Ez utóbbit ígérték meg ma.  Kérdés, hogy elég-e a Kormány által bejelentett szigorítás.

A szakérőt véleménye szerint a módosítás a legsúlyosabb visszaéléseket kezeli, azonban az ördög most is a részletekben rejlik. Az alábbi kérdésekre mindenképpen választ kell kapni, hogy egyértelműen meg lehessen ítélni a módosítás hatékonyságát:

Hogyan fogják kezelni a kapcsolt vállalkozások által és/vagy kapcsolt vállalkozások részére számlázott összegeket? Ezeket össze kell vonni és ha igen, milyen módon?

Ha változatlan marad az 50 ezres mérték és a 40%-os különadó, akkor hogyan kívánják kezelni az adómérték elinflálódását?

Terveznek-e szigorítani az átminősítési feltételeken?

„A KATA törvény tartalmaz egy feltételrendszert, amelyből, ha nem teljesül legalább kettő, akkor automatikusan munkaviszonynak minősül a KATA-s vállalkozó szerződése. A mostani feltételrendszer egyes elemei nem értelmezhetőek vagy életszerűtlenek, más pontjai pedig talán nem kellően szigorúak. Az ellenőrzések hatékonyságát nagyban növelné, ha a feltételrendszert is átgondolná a Kormány.” – tette hozzá a szakértő.

Mi változi jövőre és hogyan? - A kormánybejelentés

"Jövőre változik a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)" - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gulyás Gergely elmondta: módosító javaslatot nyújtanak be a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz, miszerint ha valaki katázik, akkor hárommillió forint feletti számlák esetén - ha ugyanaz a számlák kibocsátója -, 40 százalékos adót kell fizetni a hárommillió forint feletti részre.

Kérdésre megerősítette: módosítások 2021. januárjában lépnek életbe. A havi fix tétel, ami most 50 ezer forint, nem változik.

Közölte, a céljuk, hogy a katával történő visszaélések, a bújtatott foglalkoztatás megszűnjön.

A kormány megfontolta az iparkamara és más gazdasági szereplők javaslatait, ezért kezdeményezi a módosítást, de idén nem változnak a kata szabályai. "Olyan adórendszerre van szükség, amely nem ad okot visszaélésekre" - mondta. Hozzátette: "az iparkamara véleménye is az volt, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt pedig meg kell szüntetni és eredeti rendeltetésének megfelelően kell alkalmazni a katát."

Megjegyezte, több száz vagy akár tízezer fős foglalkoztatotti létszámot meghaladó cégek is a katát vették igénybe, ami azzal is járt, hogy a munkavállalók munkaügyi védelme is megszűnt.

  • kapcsolódó anyagok
ADÓZÁS
JOGALKOTÁS