Az új koronavírussal szemben a jogalkotás is felvette a harcot. A nemzetközi szervezetek szupranacionális szabályozást sürgettek, a normaalkotásra mégis inkább nemzeti kereteken belül került sor. Egyes országokban új szabályok és struktúrák kialakításával, míg másutt a már meglévő veszélyhelyzeti normákra támaszkodó igazgatással és szervezéssel próbáltak gátat vetni a járvány terjedésének. De milyen intenzitással reagáltak a vírus támadására törvényhozási és kormányzati szinteken itthon és a környező országokban?

Bár néhány szomszédunk online jogforrásaiban külön kigyűjtve is megtekinthetők az új típusú koronavírussal kapcsolatos jogszabályok, másutt tárgyszavak könnyítik meg az írott normák különféle szempontok szerinti szűrését, többnyire mégis csak a jogforrások – kizárólag az adott ország hivatalos nyelvén hozzáférhető – szövegében történő kereséssel juthatunk közelebb a bevezetőben feltett kérdések megválaszolásához. A közbeszédhez hasonlóan az egyes nemzeti jogszabályok is többféleképpen utalnak a néhány hónap alatt csaknem nyolcmillió embert megfertőző és több mint négyszázezer halálát okozó járványra. A jogszabályszövegek változatos kifejezéseket alkalmazva hol magára a kórokozóra hivatkoznak (a WHO által adott hivatalos nevén: SARS-CoV-2 avagy röviden csak Cov-2), hol a vírus által okozott megbetegedésre (COVID-19) vagy járványra (humánjárvány, pandémia) utalnak, és vannak olyan rendelkezések is, amelyek csupán jogszabályi előzményekre (pl. különleges jogrend, veszélyhelyzet, rendkívüli állapot) hivatkoznak. Magyarország és a vele szomszédos hét ország online jogi adatbázisaiból a fenti címszavakra és a koronavírus szó adott nyelvű megfelelőjére történő kereséssel igyekeztünk felmérni, hogy a jogalkotás felsőbb szintjein hol milyen mértékű normakibocsátásra került sor a január 1. és június 18. közötti időszakban a magyarországi veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény hatálybalépéséig.

Magyarország

A világjárvánnyal szemben hadrendbe állított, az önkormányzatinál magasabb szintű jogszabályok között nálunk nem található a köztársasági elnök által kibocsátott rendelkezés. Magyarországon a legfőbb közjogi méltóság – amíg a parlament működik – kizárólag fegyveresen elkövetett, az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztető cselekmények esetén hirdethet szükségállapotot, míg több országban erre az elnöknek járványveszély esetén is lehetősége van. Nálunk az Alaptörvény 53. cikkében meghatározott veszélyhelyzet kormányrendelettel történő kihirdetésére került sor. Ezt követően a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzettel összefüggésben kibocsátott rendeleteinek hatályát meghosszabbítsa, illetve egyes törvények alkalmazását felfüggeszthesse vagy eltérhessen azok rendelkezéseitől.  

A veszélyhelyzet megszüntetéséig a parlament összesen hét törvényt fogadott el a járvánnyal összefüggésben. Ugyanezen időszakban és tárgykörben a kormány 152 rendeletet bocsátott ki és 10 miniszteri rendelet született. Miniszterelnöki rendelet kibocsátására idén más tárgykörben sem került sor, ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnéséig kiadott 42 miniszterelnöki határozat között van egy, a járvánnyal kapcsolatos kiemelt jelentőségű rendelkezés is: a költségvetési törvény módosítása mellett a veszélyhelyzet megszüntetéséről, illetve a járványügyi készültségről szóló törvényt is hatályba léptető 41/2020. (VI. 17.) miniszterelnöki határozat.

Ausztria

A szövetségi alkotmány szükséghelyzetben, a parlament akadályoztatása esetén az egyébként inkább protokolláris szerepet betöltő elnököt ún. szükséghelyzeti rendeletalkotási joggal (Notverordnungsrecht) ruházza fel, melynek birtokában – a kormány javaslatára ill. egyetértésével – ún. ideiglenes törvénymódosító rendeleteket (vorläufige gesetzändernde Verordnungen) bocsáthat ki. A Magyarország elé a rendkívüli helyzetek kezelése terén is példaként állított szövetségi állam azonban nem élt a rendkívüli jogalkotás lehetőségével: a járvánnyal kapcsolatban rendelkező jogszabályok között 21 új törvényt vagy törvénymódosítást is találunk.  A kormányzat szintjén (Verordnung der Bundesregierung) ugyanakkor csak egy, a járvánnyal összefüggésben módosított jogszabályt találunk, a kialakított törvényi kereteket a vizsgált időszakban 101 szakminisztériumi és 92 tartományi rendelet töltötte ki az osztrák jogalkotásban.

Szlovákia

A járvány ellen az elsők között intézkedéseket hozó Szlovákiában szintén nem került sor rendkívüli jogrend alkalmazására. A Narodna Rada (Nemzeti Tanács – parlament) aktívan kivette részét a járvánnyal kapcsolatos jogalkotásból: június közepéig 99 olyan törvényt (zákon) alkotott vagy módosított, amelybe bekerült az új koronavírusra utaló kifejezés. Ugyanakkor mindössze tíz kormány- (nariadenie vlády) és egy miniszteri rendelet (vyhláška ministerstva) kiadására került sor közvetlenül a járvánnyal kapcsolatosan.

Ukrajna

Az elnöki kormányzati rendszerek közé tartozó országban az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) márciusban veszélyhelyzetet hirdetett ki, de rendkívüli állapot vagy jogrend bevezetésére nem került sor. A járvánnyal kapcsolatos jogalkotásból a Verhovna Rada (legfelsőbb tanács – parlament) 68 törvénnyel (zakon) vette ki részét, míg a miniszteri kabinet (kormány) 102 rendelet bocsátott ki. A koronavírussal (коронавірус) összefüggésben kibocsátott jogszabályok között három elnöki rendeletet (ukaz prezidenta) is találunk.

Románia

A félelnöki kormányzati rendszerben működő országban az államelnök március közepén rendkívüli állapotot hirdetett ki, melyet áprilisban parlamenti jóváhagyással meghosszabbított, és további 5 rendeletet bocsátott ki a járvánnyal kapcsolatban. Május 15-én a veszélyhelyzetet készültség váltotta fel. A kétkamarás parlament 3-3 törvényt ill. határozatot (lege, hotarare)  fogadott el a koronavírus elleni védekezés jegyében, melyek részben az elnök, részben pedig a kormány vészhelyzeti/sürgősségi rendeletei (ordonanta de urgenta) megerősítéséről szóltak. Ez utóbbiakból a kabinet 42 jogszabályt bocsátott ki. Fentiek mellett a járványügyi szabályozást 17 kormányhatározat volt hivatott szolgálni.

Szerbia

A hasonlóképpen elnöki-parlamentáris kormányzati rendszerű Szerbiában is az elnök hirdetett rendkívüli állapotot  (vanredno stanja) márciusban. A parlament (Skubstina) ennek időtartama alatt három törvényt (zakon) fogadott el a járvánnyal kapcsolatosan, melyekben utólag megerősítették az elnök és a kormány által a rendkívüli állapot idején kibocsátott rendeleteket, amelyek a vonatkozó törvények hatálybalépéséig voltak hatályosak. A vészhelyzet május 6-i, parlamenti határozattal történő megszüntetéséig a kormány 44 olyan rendeletet (uredba) és határozatot (odluka) adott ki, amelynek tárgya az új koronavírus okozta járvány volt.

Horvátország

A koronavírus horvátországi megjelenésére elsőként egy miniszteri rendelet reagált, amely a fertőző betegségek jegyzékét március elején kiegészítette a COVID-19-el. Ezt követően a járvány okozta országos veszélyhelyzetet is az egészségügyi miniszter rendeletével hirdették ki. A parlament összesen 10 törvényt (zakon) alkotott a koronavírus illetve a veszélyhelyzet tárgyában. A június közepéig a járvánnyal kapcsolatos 108 jogszabály között 75 kormány- és miniszteri rendeletet (odluka, pravliki) találunk.

Szlovénia

Szlovéniában állami szintű jogszabálynak az Alkotmány (ustava) mellett a törvények (zakoni) és az általános rendeletek számítanak, amelyeknek két fő kategóriája a kormányrendelet (uredbe) és a miniszteri rendelet (pravilniki). Az országban június közepéig 129 állami szintű jogszabály tartalmazott a koronavírussal kapcsolatos rendelkezéseket, ezek között 22 törvény található. Az alacsonyabb szintű jogszabályok közül 22 kormányrendelet továbbá 78 miniszteri rendelet és egyéb jogszabály foglalkozott az új típusú koronavírus-járvánnyal. Az országban különleges jogrend bevezetésére nem került sor.