Egységes áldozati jogok Európában - Új uniós stratégiát terjesztett elő a Európai Bizottság

2020.06.30. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság június 24-dikén előterjesztette az áldozatok jogairól szóló első uniós stratégiát, amely azt hivatott biztosítani, hogy a bűncselekmények valamennyi áldozata teljes mértékben érvényesíthesse jogait, függetlenül attól, hogy az EU mely részén történt a bűncselekmény.

A stratégia számos intézkedést határoz meg a következő öt évre, két célkitűzésre összpontosítva: először is elő kell mozdítani, hogy az áldozatok bejelentsék a bűncselekményeket, kártérítést követeljenek, és végső soron felépüljenek a bűncselekmények következményeiből; másodszor, együttműködést kell kialakítani az áldozatok jogaival foglalkozó valamennyi érintett szereplővel. Tekintettel a Covid19-járvány közelmúltbeli kitörésére és az azt követő korlátozó intézkedésekre – amelyek hatással voltak a családon belüli erőszak, a gyermekek szexuális zaklatása, a kiberbűnözés, valamint a rasszista és idegengyűlölő gyűlölet-bűncselekmények terjedésére – különösen fontos, hogy az áldozatok támogatására és védelmére szolgáló keret válsághelyzetekben is helyt álljon.

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök így nyilatkozott: „A bűncselekményeknek túl sok olyan áldozata van, akik az igazságszolgáltatáshoz és a megfelelő támogatáshoz való hozzáférés hiányában nem tudják hallatni hangjukat. Az Európai Unió az áldozatok oldalán áll, és a mai stratégia célja az ő helyzetük megerősítése, különös tekintettel a legkiszolgáltatottabbakra, például a nemi alapú erőszak vagy a gyűlölet-bűncselekmények áldozataira. Mozgósítanunk kell a tagállamokat az áldozatok jogaira vonatkozó uniós szabályok maradéktalan végrehajtása érdekében – kifogások és kompromisszumok nélkül.”

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders a következőket mondta: „Az egyenlőség uniójának, amely védelmezi polgárait, a bűncselekmények valamennyi áldozata számára biztosítania kell a szükséges támogatást, védelmet és az igazságszolgáltatáshoz való megkülönböztetésmentes hozzáférést. Pontosan ennek elérésére törekszünk az új stratégia keretében, a tagállamokkal és a civil társadalommal folytatott együttműködés révén.”

Az EU-ban már jelenleg is szilárd szabályrendszer garantálja az áldozatok jogait. Mindazonáltal a bűncselekmények áldozatai még mindig nem támaszkodhatnak teljes mértékben az EU által biztosított jogaikra. Kiindulópontként javítani kell az uniós szabályok gyakorlati alkalmazását. Adott esetben a Bizottság 2022-ig javaslatokat fog előterjeszteni e szabályok további szigorítása érdekében. A most bemutatott új stratégia számos intézkedést határoz meg, amelyek öt fő prioritás köré csoportosulnak:

1. Hatékony kommunikáció az áldozatokkal és biztonságos környezet biztosítása a bűncselekmények bejelentéséhez

Túl gyakran fordul elő, hogy az áldozatok nincsenek tisztában jogaikkal vagy az elkövetőtől való félelmük, illetve az esetleges negatív következmények miatt tartanak a bűncselekmény bejelentésétől. A Bizottság többek között az áldozatok jogaival kapcsolatos uniós figyelemfelkeltő kampányt indít, hogy előmozdítsa a sajátos igényekkel rendelkező áldozatok szakszerű támogatását és védelmét. A Bizottság továbbra is nyomon követi a vonatkozó uniós szabályok végrehajtását, ideértve az áldozatok jogairól szóló irányelv rendelkezéseit is.

2. A legkiszolgáltatottabb áldozatok védelmének és támogatásának javítása

Minden áldozat kiszolgáltatott helyzetben van, és különösen: a gyermekek, az idősek, a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak és a rasszista vagy homofób gyűlölet-bűncselekmények áldozatai, a terrorizmus áldozatai, valamint a fogyatékossággal élők. A Bizottság mérlegelni fogja az áldozatok védelmének további megerősítését az áldozatok fizikai védelmére vonatkozó minimumszabályok bevezetése révén. A tagállamoknak a legkiszolgáltatottabb áldozatok számára szakosodott támogató szolgáltatásokat kell létrehozniuk, beleértve a gyermekek, illetve a családok számára kialakított otthonokat és az LMBTI+ védett házakat.

3. Az áldozatok kártérítéshez való hozzáférésének megkönnyítése

Számos tagállamban nehézkes az áldozatok kártérítéshez való hozzáférése. A stratégia keretében a Bizottság nyomon fogja követni és értékelni fogja a kártérítésre vonatkozó uniós jogszabályokat, beleértve az állami kártérítést és a pénzbüntetések kölcsönös elismeréséről szóló kerethatározatot. Szükség esetén a Bizottság 2022-ig intézkedéseket fog javasolni e keret kiegészítésére.

4. Az áldozatok jogaival foglalkozó szereplők közötti együttműködés és koordináció megerősítése

Az áldozatok jogainak uniós szintű horizontális megközelítése érdekében a Bizottság létre fogja hozni az összes érintett szereplőt összefogó, az áldozatok jogaival foglalkozó platformot. Nemzeti szinten a tagállamoknak nemzeti áldozatjogi stratégiát kell kidolgozniuk. A Bizottság áldozatjogi koordinátora biztosítani fogja az áldozatok jogaira vonatkozó különböző intézkedések következetességét és hatékonyságát.

5. Az áldozatok jogai nemzetközi dimenziójának megerősítése

A nemrégiben elfogadott, emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési terv megerősíti az EU elkötelezettségét az emberi jogok világszintű előmozdítása, védelme és érvényesítése mellett. Az EU és tagállamai továbbra is együttműködnek az ENSZ-szel és az Európa Tanáccsal annak érdekében, hogy előmozdítsák az uniós áldozatok jogait a partnerországokban, és megosszák egymással a bevált gyakorlatokat. Az EU továbbra is szorosan együttműködik a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokkal az áldozatok jogainak megerősítése, valamint a terrorizmus áldozatainak támogatásával kapcsolatos kapacitásépítési intézkedések támogatása érdekében a kiemelt partnerországokban.

Háttér

Az Európai Unióban minden évben több millióan válnak bűncselekmény áldozatává. 2017-ben mintegy 15 millió ember vált súlyos bűncselekmény, például emberölés, gyermekek szexuális zaklatása vagy emberrablás áldozatává. Az EU-ban riasztó méreteket ölt a nemi alapú erőszak: 3 nőből 1 (33%) 15 éves kora után fizikai és/vagy szexuális erőszakot szenvedett el. A főként partnerük vagy közeli hozzátartozójuk által testileg vagy szexuálisan bántalmazott nőknek csak mintegy egyharmada lép kapcsolatba a hatóságokkal. A Covid19-világjárvány során bevezetett kijárási korlátozások a családon belüli erőszak, a gyermekek szexuális zaklatása és a kiberbűnözés, valamint a rasszista és idegengyűlölő gyűlölet-bűncselekmények terjedését vonták maguk után.

Annak ellenére, hogy az EU-ban szilárd szabályrendszer van érvényben, ezek az eszközök még nem működnek teljeskörűen. Ez főként az uniós szabályok nemzeti jogrendekbe való hiányos átültetésének és/vagy helytelen végrehajtásának tudható be. A Bizottság folytatja az uniós eszközök, illetve azok esetleges hiányosságainak értékelését, és szükség esetén 2022-ig jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az áldozatok jogainak további erősítése érdekében.

Az új stratégia végrehajtását rendszeresen nyomon fogják követni, többek között az áldozatok jogaival foglalkozó platform rendszeres ülésein, amelyek célja a különböző szereplők felelősségi körébe tartozó intézkedések alakulásának figyelemmel kísérése. Ezen túlmenően a Bizottság a stratégia félidejében áttekinti a stratégia intézkedéseit, és szükség esetén aktualizálja azokat.

Az áldozatok jogairól szóló stratégia ITT elolvasható.

Kérdések és válaszok – Az áldozatok jogai: új stratégia az áldozatok helyzetének javítására

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
ÁLDOZATI JOGOK
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ