Őrök az iskolákban - létrejött az iskolaőrség – Az iskolai erőszak megfékezését szolgáló intézkedésekről

2020.07. 6. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Az Országgyűlés megszavazta az iskolaőrség létrehozását. A rendőrség irányítása alatt álló, önálló rendészeti szervként működő iskolaőrség feladata az iskola falain belüli rendfenntartás - a pedagógusok elleni erőszak megfékezése és feladataik zavartalan ellátásának biztosítása, a sérelmükre elkövetett jogellenes cselekmények megelőzése lesz. De mi indokolja ennek az új szervezetnek a felállítását? Hogyan, mivel segíti a jogalkotó az erőszak felszámolását az iskolák falain belül?

2020. június 6-án nyújtotta be az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője. A módosítás többek között a rendőrségről szóló törvény (Rtv.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és a büntető eljárásjogi kódex (Be.) bizonyos rendelkezéseit is érinti. 2020. szeptember 1-től közel 500 állami köznevelési és szakképzési intézményben teljesíthetnek szolgálatot az iskolaőrök - ahol ezt az intézményvezetők kérik.

"Abban bízunk, hogy azokon a feladatellátási helyeken, ahol az eddigi preventív intézkedések, az iskolapszichológusok, a szociális segítők, illetve a pedagógusok munkája nem volt elegendő, ez az új szervezet hatékonyan fel tud majd lépni és fel tudja számolni az iskolai erőszak minden formáját." - emeli ki Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az Országgyűlés honlapján elérhető videóban.

De mi indokolja az iskolaőrség létrehozását?

Dulakodás a tantermekben, pedagógusok sérelmére elkövetett bűncselekmények… nyilvánosságra került felvételek, amelyek mindegyikén diákok bántalmaznak tanárokat. Kiemelést érdemlő eset a győri késelő diák története, aki egyetlen rossz jegy miatt szurkálta meg tanárát az osztálytársai szeme láttára...

A Kormány szerint az iskolán belüli erőszak felszámolására azonnali megoldás kell, az ellenzéki álláspont szerint a pedagógiai, szociális és társadalompolitikai problémákat nem rendészeti úton kell megoldani. Az iskolaőrség létrehozása rendkívül megosztó véleményeket generált az elmúlt egy hónapban, mely az iskola falain belül intézményesített rendvédelmi szerv mellett, és ellen felsorakoztatott érvek időszakát jelentette a közvélemény számára. Bár kétségtelen, hogy a pedagógusok gyakori elszenvedői a pszichikai és fizikai erőszaknak, vajon megoldást nyújthat-e egy rendvédelmi egység jelenléte az közoktatási intézményben? A rendőri jelenlét vitathatatlanul növeli a biztonság érzetet és preventív célokat szolgál, mely a gyakorlatban is realizálódik. De vajon kezeli-e a valós, a deviáns gyermekek lelke mélyen meghúzódó problémákat? Tartós vagy átmeneti erőszak-csökkenést eredményez majd az iskolaőrség? A kérdéseket nem könnyű megválaszolni…

Egyes álláspontok szerint elsősorban pszichológusokra van szükség az iskola falain belül, mivel az iskolai és családon belüli kudarcokat az egyenruhások jelenléte nem oldja fel és az csak további feszültséget gerjeszthet a gyermekekben. Más nézőpontok szerint az iskolaőrség azonban abszolút megelőző eszköz, nevelő jellege hathatós megoldás lehet az erőszak visszaszorítása érdekében.

A közelmúltban elszaporodó esetek erőszakos mivoltuk mellett súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai nevelő-oktató munka minőségére, szétzilálják az iskolai közösségeket, megzavarják a köznevelési tevékenység rendjét, korlátozzák, veszélyeztetik az erőszakos cselekményekben elkövetőként nem érintett tanuló köznevelésben való részvételre vonatkozó jogának gyakorlását, valamint a szülők azon alkotmányos jogát is, hogy gyerekük taníttatásáról gondoskodhassanak. A törvényjavaslatot érintő parlamenti vitán  Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a tanulás is és a munka is a rendezettségnél kezdődik.”

Rendőrök a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégium Szent István Szakképző Iskolájában 2010. decemberében. A sorozatos rendbontások miatt a hatóság segítségét kérte az oktatási intézmény a fegyelem megszilárdításában. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár elmondta, hogy a kormányzat sokelemű konfliktuskezelési megoldást támogat az iskolákban. A teljesség igénye nélkül: az elmúlt években pontosan szabályozták az iskolapszichológusok alkalmazásának körülményeit, közel megkétszereződött a számuk a köznevelésben. Többféle pedagógus-továbbképzés indult, így a Mentálhigiénés alapképzés pedagógusoknak vagy az ENABLE program. A tanodák finanszírozását az állam biztosítja 2018-tól, ami szintén segíthet a probléma kezelésében.

Kiterjedt és régóta megvalósuló bűnmegelőzési program zajlik az Iskola rendőre program keretében - ezek közül csak egy elem, az iskolaőrség igényel törvényalkotást, mert a többi eszköz (pedagógiai, szociális intézkedések stb.) más szintű szabályozásként vagy intézkedésként jelennek meg.

A kormányzati álláspont szerint értelemszerűen nem zárható ki a szülő felelőssége a közveszélyes gyermek viselkedése tekintetében. A módosítás számos jogszabályt lát el kiegészítő rendelkezésekkel, melynek eredményeként a közveszélyes gyermekek hozzátartozóit anyagilag hátrányos következmények is érhetik.

A családok támogatásáról szóló törvényt a bűncselekmény elkövetéséért elítélt gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggő rendelkezések tekintetében érinti, miszerint ha a gyermeket a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki, a gyermekre tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság szünetelteti. A szünetelés időtartama 12 hónapot jelent, a gyermek alatt a tanköteles és a tankötelezettség megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermek értendő.

A Be. 693. §-a további „A” szakasszal egészül ki, mely szerint ha a bíróság a fiatalkorú vádlottat szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondja ki vagy szabálysértés elkövetéséért a felelősségét megállapítja, akkor a bűnügyi költség viselésére a fiatalkorú vádlott gondozását ellátó nagykorú személyt is kötelezheti.

Módosul a Btk. 16. §-a is, miszerint a büntethetőség alsó korhatárát 12 évre csökkenti a javaslat: Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a terrorcselekmény, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

Milyen jogállású az iskolaőr? Mit tehet, és mit nem tehet a szolgálata során? Ki lehet iskolaőr?

Az iskolaőr a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartásával össze nem függő kérdésben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést. Az iskolaőr az Rtv.-ben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban áll. A Btk. szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül, az Rtv. szerinti intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultság pedig kizárólag az őrutasításban szereplő feladatok ellátása során, a nevelési, oktatási intézmény területén illeti meg. Az iskolaőrök fegyverrel nem, de gázspray-vel, rendőrbottal és bilinccsel rendelkeznek szolgálatuk során. Iskolaőr az a cselekvőképes magyar állampolgár lehet, aki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben megállapított képesítési feltételeknek megfelel. Az iskolaőrrel akkor létesíthető jogviszony, ha megfelel az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek, sikeres vizsgát tett - az e törvényben részére meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti ismeretekből, azok gyakorlati alkalmazásából; a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben; a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben; a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott rendelkezések ismeretéből. A jogviszony létesítésének további feltétele az alapvető pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretekből való sikeres vizsga letétele, valamint a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi követelmények teljesítése.

Fontos kiemelni: az iskolaőrség nem a bántalmazások okát kezeli, hanem a bántalmazó helyzet kialakulását előzheti meg, illetve a bántalmazó helyzet felszámolására ad azonnali megoldást. A bántalmazások okainak kezeléséhez komplex iskolai tevékenység szükséges - a szülők bevonása, az iskolai légkör mint fejlesztési terület, a problémákkal küzdő diákokkal való külön foglalkozás, a pedagógusok megfelelő képzése a felsőoktatásban és az életpályán folyamatosan, az iskolapszichológusi hálózat és a pedagógiai asszisztencia további erősítése.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
OKTATÁSÜGY
RENDŐRSÉG