Mikor szabható ki teljesítési bírság? - Az Alkotmánybíróság bírói döntést semmisített meg

2020.07.20. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A teljesítési bírság kiszabásának előfeltétele egy anyagi jogerővel rendelkező, lezárt alapügy - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/921/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék, valamint a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság teljesítési bírság tárgyában hozott végzéseit.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárásban hozott határozatával a perbeli felperes elismerés iránti kérelmét elutasította, és megállapította, hogy a felperes vonatkozásában a visszaküldés tilalma nem áll fenn. A felperes keresete nyomán az eljáró bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban meghozott határozat ellen a felperes közigazgatási pert indított, amelynek során a bíróság a folyamatban lévő előzetes döntéshozatal elbírálásáig az eljárását felfüggesztette. Ezzel párhuzamosan a felperes a bíróság új eljárásra kötelező ítélet teljesítésének kikényszerítésére irányuló közigazgatási bírósági eljárást kezdeményezett, ahol az eljáró elsőfokú bíróság az indítványozót egymillió forint teljesítési bírsággal sújtotta. Az indítványozó álláspontja szerint a teljesítési bírságot kiszabó bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, mivel a teljesítés kikényszerítése iránti kérelem a tárgybeli ügyben nem lett volna befogadható, tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás miatti felfüggesztés okán az alapügyben még nem született anyagi szempontból jogerős döntés.

Az Alkotmánybíróság határozatában elvi éllel mutatott rá, hogy maga a közigazgatási per az, ami a jogorvoslathoz való jog érvényesülését szolgálja a közigazgatás tevékenységével szemben, vagyis jelen esetben a folyamatban lévő közigazgatási per befejezéséig a közigazgatási jogvitát nem lehetett volna lezártnak tekinteni. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági döntések a jogerő tiszteletben tartásának követelményével összefüggésben megsértették az indítványozónak az Alaptörvényben biztosított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a teljesítési bírság kiszabásának előfeltétele egy anyagi jogerővel rendelkező, lezárt alapügy. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott végzések alaptörvény-ellenesek, ezért azokat megsemmisítette.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
KÖZIGAZGATÁSI PEREK
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS