Emberi test tiltott felhasználása - A pönalizálás indoka és a bűncselekmény szabályozása - Amit tudni érdemes!

2020.08.13. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Emberi maradványokat találtak egy segéd boncmester pátyi házának az udvarán, aki – a hírek szerint – a patológiáról hordta haza a testrészeket. A horrorfilmbe illő eset kapcsán emberi test tiltott felhasználása miatt indított nyomozást a rendőrség. De mit is takar ez a bűncselekménytípus? És mi a pönalizálta a jogalkotó?

Az emberi test tiltott felhasználása az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekmények között került elhelyezésre. Ezen bűncselekmények pönalizálásának indoka, hogy a modern orvostudomány fejlődése miatt új távlatok nyíltak meg, a gyógyítás és kutatás lehetőségei kitágultak, de ezzel együtt annak a veszélye is fennállt, hogy a modern orvosbiológiai eszközöket visszaélésszerűen alkalmazzák, illetve nem kívánt célok érdekében használják fel. Az emberi test tiltott felhasználása tényállás megalkotásának indoka a nemzetközivé vált szerv- és szövetkereskedelemmel szembeni hatékony fellépés lehetőségének a megteremtése volt.

A bűncselekményt az követi el, „aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testet vagy annak részét, illetve halott magzatot jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz vagy azzal kereskedik”. Az egészségügyről szóló törvény és ágazati jogszabályok határozzák meg az élő személyekből és halottakból történő szerv, szövet eltávolításának, valamint azok felhasználásának a szabályait. A tiltott felhasználást bárki elkövetheti A törvény az alapesetet 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

A bűncselekmény minősített esete akkor valósul meg, ha az emberi test tiltott felhasználását 18 éven aluli személy sérelmére, üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el. Speciális elkövető pl. egészségügyi szolgáltató alkalmazottja, mint a gyanú szerint a segéd boncmester – esetében szintén szigorúbb büntetési tételkeret került meghatározásra a „normál” elkövetőhöz képest. Előbbi 2 évtől 8 évig terjedő, míg utóbbi 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel számolhat.

A bűncselekmény tényállása egy értelmező rendelkezést is tartalmaz, melynek megalkotására az Eütv. fogalomhasználata miatt volt szükség. A Btk. alapján embrió alatt az anya testéből kikerült valamennyi az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

A bűncselekmény fokozott társadalomra veszélyességére tekintettel az emberi test tiltott felhasználás előkészülete is büntetendő.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG