Emberiesség ellenes bűnök - A népirtás - A srebrenicai mészárlás 25. évfordulójának margójára - Amit tudni érdemes!

2020.08.19. Jogi Fórum / Papp-Nagy Zsolt

Huszonöt évvel ezelőtt, 1995 júliusában közel 9000 bosnyák férfit és fiút öltek meg a boszniai szerb hadsereg katonái Srebrenicánál. A srebrenicai mészárlás néven elhíresült eset a délszláv háború egyik legsötétebb fejezete - azonban nem előzmény nélküli. A népirtás egyidős az emberiséggel - gondoljunk az észak-amerikai őslakosok elleni irtóhadjáratra, az örmény népirtásra, a holokausztra vagy éppen a ’90-es évekbeli ruandai tragédiára.

A népirtás (genocidíum) fogalmát a lengyel nemzetközi jogásznak, Raphael Lemkinnek köszönhetjük. A második világháború szörnyű rémtette, a zsidók szisztematikus legyilkolása teremtette meg a szükségét egy új, addig nem létező háborús bűncselekmény kimunkálására. A Kelet-nyugati utca című könyv kiválóan mutatja be a lengyel jogász ádáz küzdelmét az általa „kreált” bűncselekmény nemzetközi elfogadtatásáért. A második világháborút követő háborús bűnösök felelősségét vizsgáló perekben önálló bűncselekményként még nem szerepelt, azonban a nürnbergi per folyamán a fogalom már többször is említésre került. Majd az ENSZ égisze alatt 1948-ban megszületett a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában való nemzetközi egyezmény, az ún. Genocidíum Egyezmény, melyet hazánk az 1955. évi 16. törvényerejű rendelettel hirdetett ki.

Az Egyezmény sok kritikát kapott, többek között a népirtás fogalmának meghatározása miatt, a kritikusok szerint a védett csoportok körét szűken határozta meg, azonban a módosítására nem került sor. Az alkalmazására is évtizedeket kellett várni, amikor is ’93-ban a Nemzetközi Bíróság két ideiglenes intézkedést hozott az Egyezmény alapján, a sajnálatos jugoszláviai események kapcsán. Először Jean-Paul Akayesut ítélték el népirtás miatt, akit a ruandai genocidíum ügyében felállított Törvényszék életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt.

A népirtás a magyar Büntető Türvénykönyvben az emberiesség elleni bűncselekmények között került elhelyezésre. A tényállás az Egyezmény alapján került meghatározásra. A bűncselekményt az követi el, „aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából a csoport tagjait megöli, a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik; olyan intézkedéseket tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása; a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja”. A népirtást elkövető súlyos büntetéssel számolhat – amennyiben bűnösnek mondja ki a bíróság – 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható. A bűncselekmény rendkívüli súlyosságára tekintettel az előkészületi alakzata is büntetendő.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
HÁBORÚS BŰNÖK