A pedagógus felmentésének okai és a borravaló kezelésének kérdései - Kúriai esetek - Új kerekasztal-videók!

2020.08.28. Jogi Fórum / Kúria

A borravaló kezelésének szabályairól, valamint egy közösségi oldalon kirekesztő bejegyzéseket közzétevő pedagógus felmentéséről szól a Kúriai esetek videós kerekasztal-beszélgetés sorozat két újabb epizódja.

„Különbözet a pénztárgépben – borravaló kezelése és a működési sajátosság” című epizód azt a kúriai döntést (https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/borravalo-kezelese-es-penztargep-egyenlege-dontott-kuria) dolgozza fel, amelyben a legfőbb bírói fórum kimondta: „A borravaló kezelésének folyamata nem minősíthető a pénztárgépet üzemeltetők olyan működési sajátosságának, amelyek megalapozhatnák a pénzkészlet és a pénztárgép bizonylatolt pénzmozgásai egyenlegének eltérését.” A kerekasztal-beszélgetésen Huszárné Oláh Éva, a Kúria Közigazgatási Kollégiumának bírája; Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium Adó- és Vámigazgatási Főosztályának vezetője; Kovács László, a Magyar Vendéglátók Szövetségének elnöke és Deli Krisztina moderátor vett részt.

A Kúria Kfv.I.35.512/2019. számú ügyben hozott határozatáról:

Nem alapozza meg a pénztárban található pénzkészletnek a pénztárgép egyenlegétől való, a 48/2013. (XI.15.) NGM számú rendelet 49/A. § (2) bekezdésében megengedett eltérését a borravaló kezelésének esetleges nehézsége.

A felperes üzemeltet egy budapesti 2 szintes, teraszos, 30 asztallal működő kávézót, ahol műszakonként 2 pincér és 1 pultos dolgozik, és 1 pénztárgépet működtet. A vendégek a fogyasztás ellenértékét nyugta alapján az asztaloknál a pincéreknek fizették ki, akik azt a borravalóval együtt a náluk lévő pénztárcában helyezték el. Időszakonként a pénztárcájukból a pénztárgépbe helyezték át a náluk lévő pénzt. A napi bevételt, 100.000 Ft váltópénz kivételével az irodában, a borravalóként kezelt összeget a pultban egy dobozban tartották.

Az adóhatósági ellenőrzés során tartott próbavásárlást és pénztárzárást követően felvett jegyzőkönyv szerint a pénztárgép kasszája 12.210 Ft többletet tartalmazott a hozzátartozó pénztárgép 145.125 Ft-os bevételéhez képest. A másodfokú adóhatóság helybenhagyta az első fokú adóhatóságnak a felperessel szemben az eltérés miatt pénzbírságot kiszabó határozatát. Rögzítette, hogy az online pénztárgépben minden pénzmozgást rögzíteni kell, a felperes tényleges bevétele és a pénztárzárás bevétele között lévő eltéréssel a mulasztás megvalósult, így az elsőfokú hatóság jogszerűen állapította meg a 4862013.(XI.15.) NGM.sz. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 49. § (2) bekezdés megsértését. Hivatkozott a Rendelet 4. számú melléklet 6.5. pontjára, illetőleg 6. alpontjára, kifejtve, hogy pénzmozgás bizonylattal kell kísérni minden olyan tranzakciót, ami nem az értékesítéshez kötődik, de módosítja a fióktartalmat.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megsemmisítette és a közigazgatási hatóságot új eljárásra kötelezte. Az indokolásban megállapította, hogy a Rendelet 49.§. (2) bekezdése szerint a pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyezni a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik. Elfogadta a felperes azon hivatkozását, mely szerint a borravaló ténye és kezelése olyan, az üzemeltető működési körébe eső sajátosság, amely alapot ad a pénztári egyenleg és a pénzkészlet eltérésére. Az eltérés mértékének tisztázására további bizonyítást tartott szükségesnek.

A Kúria az első fokú bíróság jogértelmezését nem osztotta. A Rendelet 49. § (2) bekezdése fő szabályként fogalmazza meg a pénztároló eszközben lévő pénzkészletnek a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és pénzmozgások egyenlegével való egyezőségét. Az összegek eltérése az egyezőség fő szabálya alóli kivétel, melyet a jogszabály akkor enged, ha azt az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik. A Kúria álláspontja szerint a borravaló ténye, és annak kezelésével kapcsolatos tevékenység, annak tárolási, elszámolási nehézségei nem alkalmasak a jogszabályban írt „üzemeltető működési sajátosságai” kivétel megalapozására. Ellenkező értelmezés esetén minden olyan helyzetben, ahol borravaló adására van lehetőség a kivétel válna a fő szabállyá, amely nyilvánvalóan nem lehetett a jogalkotó célja, ellenkező esetben ezt a helyzetet ugyanis külön nevesítette volna. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a Rendelet a RSN07 kód alkalmazhatóságával lehetőséget biztosít a borravaló jogszerű pénztárgépbe helyezésére. Vagyis maga a jogszabály is tartalmaz szabályozást erre az élethelyzetre, nem tekinti kivételes körülménynek.

A felperes a borravaló tényére és kezelésére hivatkozott, mint működési sajátosságra, nem pedig a tevékenység egyéb olyan jellemzőire, vagy specialitásaira, amelyek a kivétel alkalmazását indokolták volna. A jogalkotó azonban az üzemeltető működési sajátosságai megfogalmazásakor nyilvánvalóan az olyan helyzetekre gondolt, ahol a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás és az ellenérték bevételezése között magától a tevékenység jellegéből, vagy fizikai jellemzőiből adódóan szükségszerűen telik el hosszabb idő, vagy adódik eltérés (rendszerint a pénztárgépből kinyerhető adatok „javára”), nem pedig azokra a helyzetekre, ahol a különböző jogcímen kezelt készpénzösszegek elválasztása időbeli, tárolási vagy más nehézséggel jár. Ilyen lehet például az ételkiszállítás és csomagküldés.

Miután a borravaló kezelése, mint az üzemeltető működési sajátossága nem alapozza meg a Rendelet 49/A. § (2) bekezdésében írt kivétel alkalmazhatóságát, nincs indoka az elsőfokú bíróság által az alperes tényállás felderítési kötelezettségének részleges elmulasztása pótlása miatt elrendelt további tényállás felderítésnek. A borravaló kezelésének folyamata nem minősíthető a pénztárgépet üzemeltetők olyan működési sajátosságának, amelyek megalapozhatnák a pénzkészlet és a pénztárgép bizonylatolt pénzmozgásai egyenlegének eltérését.

A „Kirekesztő bejegyzések a közösségi oldalon – jogszerű a pedagógus felmentése” című rész pedig arról az ítéletről szól (https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/kozalkalmazotti-jogviszony-jogellenes-megszuntetesenek-jogkovetkezmenyei-targyaban-hozott-0), amely során a Kúria kimondta: „a pedagógussal szemben támasztott elvárásokkal összeegyeztethetetlen, hogy Facebook oldalán rasszista, kirekesztő, szélsőséges nézeteket valló bejegyzéseket tegyen.” A kerekasztal-beszélgetésen Tánczos Rita, a Kúria Munkaügyi Részkollégiumának vezetője; Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Szűcs Zoltán, médiakutató, egyetemi docens; valamint Varga Edit, újságíró, moderátor vett részt.

A felperes tanító munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperes alkalmazásában. A Facebook közösségi oldalt a közte és a diákok szülei közötti kommunikációra is használta, így ezen a felületen különféle, a tanulmányokkal kapcsolatos üzeneteket küldött. Ezen túlmenően mindenki számára hozzáférhető módon zsidókkal, romákkal, menekültekkel kapcsolatos, negatív megítélésű feljegyzéseket tett közzé, illetve a közzétett cikkeket illetően tetszését fejezte ki. 2015. augusztus 25-én egy internetes portálon „Két Hitlerkép között üzen a tankönyvekről a ... tanítónő” címmel a felperes facebook bejegyzéseivel kapcsolatban cikk jelent meg. Az alperes az internetes újságcikkből szerzett tudomást a felperes megnyilvánulásairól, erre figyelemmel jogviszonyát 2015. szeptember 7-én kelt intézkedésével rendkívüli felmentéssel megszüntette. Ennek indokolása szerint „A pedagógus személye minta, ezért burkolt, vagy nyílt szóbeli megnyilvánulásai olyan hatást gyakorolnak a rábízott gyerekekre, melyek egy életre meghatározzák a felnövekvő generáció világ- és társadalomszemléletét. Semmilyen módon nem egyeztethető össze a pedagógusi hivatással a kirekesztés, a rasszista, antiszemita gondolkodás és annak bármilyen formában történő megnyilatkozása”. A felperes pontosított keresetében a jogviszony jogellenes megszüntetésére figyelemmel elmaradt jövedelem címén kártérítést és végkielégítést igényelt. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A felperes alaptalanul állította, hogy megnyilvánulásai Facebook oldalára korlátozódtak, ezért véleménynyilvánításai a magánéletében történtek. Ezzel szemben az eljáró bíróságok helytállóan utaltak a Nkt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a pedagógus alapvető feladataira, a (2) bekezdés q) pontja szerint pedig arra, hogy alapelvárás a hivatáshoz méltó magatartás. Ez utóbbi nyilvánvalóan követelmény az iskolán kívül tanúsított viselkedésnél is. Az alperes részéről alapvető igény, hogy a pedagógus még a látszatát sem keltheti annak, miszerint szélsőséges, rasszista, kirekesztő nézeteket vall. Nem megalapozott az a felperesi érvelés sem, hogy a Facebook poszt csak barátai számára volt elérhető, mivel ő sem vitatta, hogy diákjai szüleivel is ezen keresztül tartott kapcsolatot, akik szintén láthatták a bejegyzéseket. Az iskola számára elfogadhatatlan azon pedagógusi megnyilvánulás, amely ellentétes a társadalmi elvárásokkal, nem tartja szem előtt mások tiszteletét, megbecsülését, nem segíti elő az emberek közötti együttműködést. Erre figyelemmel pedig a felperes magatartása megalapozta a jogviszonya rendkívüli felmentéssel való megszüntetését [Kjt. 33/A. § (1) bekezdés b) pont]. Az alperes nem az oktatási munka hiányosságait rótta felperes terhére, magatartása megítélésénél a rendkívüli felmentésben foglaltaknak volt jelentősége, amelyek megvalósulását bizonyította, és intézkedése ezen magatartással arányban állt. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján.

_________________________________________________________________________________

A videós kerekasztal-beszélgetés sorozat 2015-ben indult. Célja, a Kúrián folyó szakmai munka szélesebb körben történő megismertetése, a már lezárt jogviták közérthető formában történő megvitatása és elemzése. A projekt hozzájárul a Kúria működésének átláthatóságához, és erősíti az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
ADÓZÁS
KÚRIA
FACEBOOK