Megszerzett tulajdonnak minősül-e egy kötelmi jogi jogviszony? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2020.08.28. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Egy kötelmi jogi jellemzőkkel bíró jogviszony még nem minősül megszerzett tulajdonnak, így nem rendelkezik az alkotmánybírósági gyakorlat alapján sem olyan közjogi, sem olyan tulajdonjogi várományi jellemzőkkel, amelyek az alkotmányos tulajdonvédelem körébe sorolhatóak - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1292/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bankgarancia tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben a líbiai székhelyű megrendelő és a későbbi indítványozó vállalkozó között vállalkozási szerződés jött létre, amelyben az előleg visszafizetésére bankgarancia, majd viszontgarancia került kibocsátásra. Az indítványozó a viszontgaranciát lehívta, azonban a teljesítést megtagadták arra hivatkozva, hogy a megrendelő mint végső kedvezményezett embargó hatálya alatt volt, így számára tiltott volt a kifizetés teljesítése. A viszontgaranciát nyújtó hitelintézet pert indított az indítványozó ellen, amelyben az elsőfokú bíróság a keresetének helyt adott, a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította; a Kúria a támadott ítéletében a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria tévesen úgy értelmezte az uniós jogot, hogy azzal megfosztotta az indítványozót a tulajdonától; a Kúria jogértelmezése figyelmen kívül hagyta a kisajátításra vonatkozó alaptörvényi korlátokat, ezért sértette az indítványozó Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát.

Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy egyetért a Kúria azon megállapításával, hogy a vizsgált jogviszony kötelmi jogi jellemzőkkel bír, és nem minősül megszerzett tulajdonnak, nem rendelkezik az alkotmánybírósági gyakorlat alapján sem olyan közjogi, sem olyan tulajdonjogi várományi jellemzőkkel, amelyek az alkotmányos tulajdonvédelem körébe sorolhatóak. Az Alkotmánybíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben támadott bírói döntés tartalma és a tulajdonhoz való alapjog alkotmányos védelmi köre között nem volt érdemi összefüggés, ezért az az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK