A 2020. évi őszi törvényalkotási programról - Mi kerül az Országgyűlés elé az őszi parlamenti ülésszakban?

2020.09. 1. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Az őszi parlamenti ülésszakban tervezett törvényalkotási program szerint 23 jogszabályt módosítana az Országgyűlés. A miniszterelnök-helyettes június 15-én nyújtotta be jogalkotási javaslatait.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 38. §-ában foglaltak alapján a tavaszi ülésszak lezártjával ismertette a kormánypártok 2020. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programját. A korábbi gyakorlathoz híven a törvényalkotási program a nemzetközi szerződésekből eredő törvényalkotási feladatokat nem tartalmazza. Számos jogszabály módosítására tett javaslatot többek között az innovációs és technológiai miniszter, a pénzügyminiszter valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter is. A törvényalkotási program a módosítással érintett kodifikációs munka várható terjedelmét is meghatározza.

Mi kerül az Országgyűlés elé? - A főbb irányokról röviden

Módosulnak a kutatás-fejlesztésre és az innovációra vonatkozó jogszabályok, valamint a felsőoktatásról szóló törvény, amelynek indokait a jogharmonizációs és technikai módosítási szükségleteken túl - a Horizont 2020 programra tekintettel – a képzések módjának rugalmasabbá tétele indokolja. Nagyobb volumenű, jogharmonizációs tárgyú módosítással érintettek továbbá a klíma- és energiapolitikai tárgyú törvények, valamint a közúti infrastruktúra tárgyköreivel összefüggő törvények, melyek legfőbb célja a meglévő szabályozási környezet egyszerűsítése az uniós szabályozásra tekintettel.

A közbeszerzési törvény módosítására tett javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amely módosítás elfogadása egyrészt a közbeszerzési és koncessziós irányelvek átültetése, továbbá a közbeszerzési eljárás egyszerűsítése okán vált szükségessé. A tárcán belül módosulnának az egyes ingatlan-nyilvántartási és térképészeti tárgyú törvények, az adminisztratív tehercsökkentéssel összefüggő törvények, az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról szóló, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények.

Az agrártárcán belül átfogó reformmal érintett a szőlészet és borászat szabályozási területe, melynek célja a szőlő-bor ágazatban az elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszer kialakításának és az elektronikus pincekönyv vezetési lehetőség biztosításának törvényi szintű megalapozása. Az anyagi jogi és eljárási előírások szakmai szintű pontosítása céljából módosítandó a termőföld védelméről szóló törvény.

Az egyes nyilvántartások korszerűsítésére tett javaslatot a belügyminiszter, melynek elsődleges célja a Nemzeti Adatvagyon Szolgáltatásfejlesztés projekt keretében megújuló személyi adat-, és lakcímnyilvántartást kezelő szakrendszer működésének támogatása, ami a közigazgatás illetve a közszolgáltatások hatékonyságának növeléséhez, az ügyfélközpontú, szolgáltató állam működéséhez járul hozzá.

Az őszi ülésszakban kerülnek módosításra az egyes adótörvények, melynek célja az európai előírásokon alapuló kötelezettségek teljesítése, az adóügyi információcsere bővítése, valamint az egyes jogszabályok közötti koherencia megteremtése lesz.

A Pp. jogalkalmazói tapasztalatai, valamint az Igazságügyi Minisztérium által felállított Pp. hatályosulási munkacsoportban megfogalmazott álláspontok, továbbá a jogászi hivatásrendeknek a Pp. módosítására tett javaslatai indokolják a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítását. Az igazságügyi tárcán belül a börtönzsúfoltsági kártalanítás, a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatti, alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartott személyeket érintő kompenzációs rendszer mélyreható szabályozási felülvizsgálatának eredményeként a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával összefüggő törvények módosítása is napirendre kerül az őszi ülésszak során. 

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS