Gondatlanság helyett aljas indok különös kegyetlenséggel - 18 év fegyházra ítélték másodfokon a fiatal borsodnádasdi gyilkost

2020.09.15. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Közfelháborodást keltett fél évvel ezelőtt a Miskolci Törvényszék ítélete, mellyel szabadlábra helyezte a borsodnádasdi Kahán Csenge gyilkosaként elhíresült B. Rolandot, aki miután – elmondása szerint – rátalált az eszméletlen lányra, őt egy vízelvezető csatornába dobta. Az akkor 17 esztendős lány az akna alján lévő vízbe fulladt bele. Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott gondatlanságból elkövetett emberölés bűntettében bűnös. A Debreceni Ítélőtáblán másodfokon a tényállást jelentősen módosította, a büntetést pedig jelentősen súlyosbította.

A Miskolci Törvényszék elsőfokú ítélete, melynek indokolásában a bírónő kifejtette, hogy az ütés következtében eszméletlen állapotba került sértett bántalmazójának kilétét nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, így a bíróság azon álláspontra helyezkedett, hogy a legalább 3 rendbeli közepes erőt meg nem haladó tompa erőbehatást nem a vádlott okozta. A sértett - miután eszméletlen állapotban a vízaknába dobták - a 40 cm mélységű vízbe fulladt. A bíró az elkövetőt 4 év fogházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ügyészség téves minősítésre hivatkozással fellebbezett a gyilkos fiatalra kiszabott büntetéssel szemben, emellett a vádlott letartóztatásának fenntartását indítványozta az ügy jogerős befejezéséig. A bíróság azonban elrendelte a vádlott szabadlábra helyezését.

Szeptember 10-én a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a vádlottat, aljas indokból és különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 18 év fegyházbüntetésre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást részben megalapozatlannak találta, ezért bizonyítást vett fel. Ennek során régi és új tanúkat, szakértőket hallgatott meg, illetve helyszíni tárgyalást is tartott. A másodfokú eljárás során olyan új körülmények merültek fel, amelyek eredményeként az ítélőtábla a tényállást jelentősen módosította.

A bíróság hivatalos közleménye arról tájékoztat, hogy az ítélőtábla szerint a vádlott és a sértett között ismeretlen eredetű konfliktus alakult ki, amely a vádlott tettlegességéhez vezetett. A vádlott bántalmazta a sértettet, aki ennek következtében eszméletlen állapotba került. A vádlott tisztában volt azzal, hogy az eszméletlen, élő sértettet helyezi el a vízzel teli aknába és ezzel a lány fulladásos halálát okozza. Tettével a nyomokat akarta eltüntetni. Nemcsak belenyugodott a lány halálába, hanem kívánta is azt. Az ítélőtábla súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlott alkoholt fogyasztott és „herbálozott”, a cselekménye a település nyugalmát megzavarta illetve, hogy a sértett megbízott a vádlottban. Az ítélőtábla szerint a középmértéket meghaladó szabadságvesztés büntetés igazodik a vádlott személyében rejlő társadalomra való veszélyességhez és megfelelő szankció ahhoz, hogy a vádlottat illetve mást visszatartson hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG