Mérhető jogállamiság - Amit a 7-es cikkelyes eljárásról tudni érdemes!

2020.10. 1. Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

Uniós szinten kiemelt figyelem övezi a magyar és a lengyel jogállamiság kérdését, azonban maga az eljárás előzményi tapasztalatok hiányában kevésbé közérthető, nem átlátható az állampolgárok számára. Miként lehet mérhető érték a jogállamiság? Mit is jelent az ún. „7-es cikkelyes eljárás”? Milyen következményeket von maga után?

Az elmúlt évek során Brüsszelben számos tagállam alkotmányos berendezkedésének vizsgálata górcső alá került, melynek okán több alkalommal felmerült egyes országokkal szemben a 7-es cikkelyes eljárás lefolytatásának lehetősége. Az Európai Parlament 2017 májusában elfogadott állásfoglalásában kimondta, hogy a magyar helyzet indokolttá teszi az eljárás megindítását, és vizsgálandó, hogy fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata.

A Parlament elsőként Magyarországgal szemben indított ilyen eljárást Judith Sargentini jelentése alapján bő 2 évvel ezelőtt. A dokumentum szerint hazánkban többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a véleménynyilvánítás szabadsága, a kisebbségek jogai, a migránsok és menekültek helyzete ad okot aggodalomra.

Az eljárás menete sokak számára egy ismeretlen terület, mivel az eljárási lépésekről maga az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) is nagyon szűken fogalmaz. Mit is jelent az eljárás, milyen esetleges jogkövetkezményekkel kell szembe néznie az eljárás alá vont tagállamoknak? Van-e egyáltalán relevanciája politikai alapon egy ilyen típusú eljárás megindításának? Születhet-e pusztán jogi normán alapuló döntés az eljárás lefolytatásának eredményeként?

Az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tagállamoknak a csatlakozást megelőzően egy sor kötelezettségnek kell eleget tenniük, többek között biztosítaniuk kell az EU identitásának alapját képező uniós értékek tiszteletben tartását és alkotmányos berendezkedésük részeként mindazok folyamatos megtartását. A közösségi jog az uniós közös értékrendet egzakt definícióként nem határozza meg, így valójában kérdéses a betarthatóság következetes számon kérhetősége is. Az EU alapértékeit az EUSZ 2. cikke deklarálja, melyet a közösségi jog jogállamiság-klauzulaként említ. Az EUSZ hivatkozott cikke alapján az EU alapértékei az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartását foglalja magában.

Az uniós tagállamok egyharmada, az Európai Parlament és az Európai Bizottság kezdeményezheti az Európai Unió Tanácsánál a 7-es cikkelyes eljárást, amennyiben úgy látja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti az uniós alapértékeket. A jogállamiság, mint alapérték – feltételezett - sérelme kulcsszerepet játszik a 7-es cikkelyes eljárás kezdeményezésének indítékaként.

De mit is jelent a jogállamiság?

A jogirodalom normatív fogalomként nem definiálja a fogalmat, azonban az által, hogy számos nemzetközi és nemzeti dokumentum hivatkozik rá, tartalma – többek között az EUSZ 2. cikke alapján - egyértelműen körülírható.  A jogtudósok azon álláspontra helyezkednek, hogy maga a jogállamiság elve országonként ugyan eltérő hagyományokon nyugszik, azonban a jogrendszerek részét képezve eltérő hangsúllyal, de jelen van alkotmányos berendezkedésük részeként.

Miként mérhető egyáltalán egy tagállam oldalán a jogállamiság rendszerszintű fenyegetettsége?

A jogállamiságot érintő rendszerszintű fenyegetés veszélye esetén a Bizottság strukturált párbeszédet kezdeményez a szóban forgó országgal annak érdekében, hogy megoldást találjon a nemzeti jogállami biztosítékok hatékony helyreállítására. A három részből álló eljárást – (i) Bizottság értékelése, (ii) Bizottság ajánlása, (iii) Bizottság ajánlásának nyomon követése – követően a Tanács az eljárás későbbi szakaszában egyhangúlag - miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására - a Parlament jóváhagyása mellett állapíthatja meg, hogy az érintett tagállam súlyos mértékben megsérti a jogállamiság alapvető értékeit. A döntés különböző jogkövetkezményekhez, többek között a tagállami jogok – pl. tanácsi szavazati jog - felfüggesztéséhez is vezethetnek. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.

Melyek az eljárás során leginkább vitatható körülmények?

Egyrészt a Parlament szavazatszámlálási rendje aggályokat vetett fel a „Sargentini-jelentés” meghozatalakor, ugyanis kérdéses, hogy a tartózkodásra vonatkozó szavazatok leadott szavazatnak minősülnek-e. Ennek felmerülése esetén a határozat eljárási érvényessége csorbát szenved - melynek megállapítására vonatkozó ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van.  Másrészt vitatható körülmény, hogy a 7-es cikkelyre vonatkozó eljárás megelőzési mechanizmusból és szankcionálási mechanizmusból áll, melyek értelmezése és eljárási metodikája eltérő álláspontokat ütköztet azzal, hogy egyebekben a két mechanizmus kezdeményezésére jogosultak köre is eltérhet. Aggályos továbbá, hogy az EU alapértékei jogi és normatív tartalmuk híján egyebekben alkalmasak arra, hogy teret adjanak az eltérő politikai értelmezéseknek – ez által lehetőséget nyújtva a nemzeti alkotmányos identitásba történő uniós beavatkozásnak is.

A 7-es cikkelyes eljárás számos politikus álláspontja szerint pusztán egy politikai természetű kezdeményezés, amely fenyegető jelleggel alkalmas arra is, hogy az eljárás alá vont ország állampolgárainak alkotmányos berendezkedésbe vetett közbizalmát csorbítsa. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a hazánkkal szemben kezdeményezett eljárás és a brüsszeli meghallgatások sorozata egy „politikai megrendelésre zajló, bevándorláspári bosszúhadjárat”. Magyarországnak azonban határozott, egyértelmű és következetes jogi válaszai, valamint szilárd érvei vannak az EU-s szakminiszterek kritikai észrevételeivel szemben.

 Az Európai Bizottság a tegnapi napon tette közzé az első uniós szintű jogállamisági jelentését, melyben a magyarországi helyzetet is éles bírálat tárgyává teszi. 

"Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban" - írja Varga Judit közösségi oldalán, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

Varga Judit értékelése szerint "a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható" - közölte.

"Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége" - szögezi le az igazságügyi miniszter.

Az igazságügyi minisztérium közlése szerint az év folyamán Magyarország részletes elemzéseket juttatott el az Európai Bizottsághoz, hogy segítse annak munkáját 2020-as jogállamisági jelentésének előkészítése során.

Az elemzések objektív és tényszerű képet adnak az igazságszolgáltatás rendszeréről, a korrupcióellenes küzdelemről, a médiapluralizmus helyzetéről, az alkotmányos fékekről és ellensúlyokról, illetve a rendkívüli jogrenddel kapcsolatos kérdésekről.

A magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását valamennyi releváns nemzetközi fórum megvizsgálta. Viviane Reding biztos már 2013-ban megerősítette, hogy „számos eszmecserét követően Magyarország az Európai Bizottság jogi álláspontját tiszteletben tartva a Bizottság által felvetett valamennyi kifogás tekintetében az alkotmányát újra összhangba hozta az uniós joggal.” Később további fontos hatáskörök kerültek átruházásra az Országos Bírói Tanácsra, amit a Velencei Bizottság 2019 márciusában további pozitív fejleményként ismert el.

A magyarországi korrupcióellenes keret átfogó szabályokat tartalmaz a vagyonnyilatkozatról és a pénzügyi érdekeltségek bejelentéséről, szigorúan szabályozza az összeférhetetlenséget, valamint garantálja a bírák, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve az Országgyűlés által
megválasztott legfőbb ügyész teljes függetlenségét. Ez a keret megfelelő és összhangban áll az európai normákkal. Szélesebb körű intézményi garanciákat biztosít számos olyan tagállam alkotmányos rendelkezéseihez képest, ahol az ügyészség az igazságügyi minisztériumnak van
alárendelve, és a végrehajtó hatalom meghatározó szerepet játszik mind az igazságügyi kinevezésekben, mind pedig az igazságszolgáltatás igazgatásában.

A média tevékenységekre vonatkozó szabályozási keretet Magyarország a Bizottsággal konzultálva alakította ki. Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben.

A Bizottság jogállami jelentésében a Magyarország által készített elemzéseket lényegében figyelmen kívül hagyta. 

 

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
JOGÁLLAMISÁG