Idén rendhagyó módon – az írásban benyújtott országgyűlési beszámolóval egyidejűleg – a legfőbb ügyész a kollégái felé videóüzenetben számolt be az ügyészség tavalyi tevékenységéről. Polt Péter hangsúlyozta: “Az ügyészség a törvények iránt elkötelezetten, magas színvonalon dolgozva ért el elismerésre méltó eredményeket 2019-ben.”
A legfőbb ügyész a videóüzenetben kiemelte, hogy a 2019-es év volt az első teljes év, amikor a 2018. július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvényt (új Be.) alkalmazta az ügyészség. Az eljárások időszerű befejezése, a „hagyományos” vádemeléstől elterelő, illetve a sértetti jóvátételt eredményező intézmények alkalmazása az új Be. legfőbb célkitűzései közé tartoztak. Az ügyészség tevékenysége megfelelt az új eljárási környezetnek, valamint a törvényes működés elvárásainak.
Polt Péter legfontosabb szervezeti változásként 2019. február 1-jével kezdődően az ügyészségi nyomozás egységes struktúrába rendeződését említette. A kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását átvette a Központi Nyomozó Főügyészség, és az alárendeltségében működő járási szintű regionális nyomozó ügyészségek, egyben a fővárosra kiterjedő illetékességgel létrejött a Fővárosi Nyomozó Ügyészség. A Központi Nyomozó Főügyészség kiemelten foglalkozott a korrupció elleni küzdelemmel. A hivatali korrupciós bűncselekmények miatt iktatott eljárások száma egyenletesen növekedett annak ellenére, hogy az összes regisztrált korrupciós bűncselekmény száma csökkent.
Bár a regisztrált összbűncselekmény-szám a korábbi évek tendenciáját követve csökkent, ennek ellenére jelentősen növekedett az ügyészségi ügyiratforgalom, mivel az új büntetőeljárási törvénnyel bevezetett jogintézmények számos pluszfeladatot róttak az ügyészekre.
A legfőbb ügyész azt is megemlítette, hogy tavaly jelentősen csökkent az ügyészségi határozatok elleni panaszok száma.
A videóüzenetben szó esett arról, hogy az ügyészség a múlt évben is kiemelt figyelmet fordított az eljárások gyors és hatékony befejezésére, hiszen a vádemelések 73,3 %-ában eljárást gyorsító intézkedésekkel – büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás és bíróság elé állítás – sikerült lezárni az ügyeket. Ez az arány az előző években elért jelentős eredményeket is meghaladta. A legfőbb ügyész külön kiemelte a büntetővégzések számának jelentős emelkedését, amellyel ugyancsak csökkent a bíróságok leterheltsége.
A legfőbb ügyész arra is kitért, hogy a beismerésen alapuló terhelti együttműködés meghatározhatja a vádemelés formáját, illetve a vádirat tartalmát. Az ügyészek tavaly 91 ügyben emeltek vádat nyomozás során létrejött egyezség alapján, továbbá 3984 esetben tettek indítványt a vádiratban az alkalmazandó joghátrány mértékére, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri tettét, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.
Az előkészítő ülésen – a hatékony ügyészi tárgyalási jelenlétnek köszönhetően – a bűncselekmény elkövetését beismerő vádlottak 88 %-ának esetében már első fokon jogerős marasztaló ítélet született.
A legfőbb ügyész megemlítette, hogy esetenként továbbra is érzékelhető volt, hogy az ítélkezési gyakorlat enyhe, ezért az ügyészek súlyosbításra irányuló fellebbezéssel igyekeztek a törvényi követelményeknek érvényt szerezni. Ezeknek a fellebbezéseknek az eredményessége 2019-ben 53,6 %-ra nőtt.
Az ügyészség 98,3 %-os váderedményessége az utóbbi tíz év legmagasabb értéke.
Polt Péter a legfőbb ügyészt megillető egyes jogosítványok gyakorlása köréből a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatokra is kiért. Erre tavaly 18 esetben került sor – köztük az un. Hableány ügyben, és a Kúria a legtöbb esetben (13) osztotta az érveinket.
A közérdekvédelmi szakterület esetében a legfőbb ügyész kiemelte, hogy 2019-ben az ügyészség – a fogyasztói érdekek védelmében – legtöbbször az ingatlanközvetítéssel foglalkozó vállalkozásokkal szemben élt perindítással, de utazásszervezési, használtautó kereskedelmi, ingatlanértékesítési tevékenységet végző céggel, továbbá légitársasággal szemben is hasonlóan lépett fel.
Az ügyészség törvényességi kontrollt gyakorolt a szabálysértési és a közigazgatási hatóságok határozatai felett, továbbá gyermekvédelmi intézményekben és lakásotthonokban is folytatott vizsgálatot. Az ügyész a gyermekek veszélyeztetettsége, valamint a hozzátartozók közötti erőszak veszélye miatti feladatait is maradéktalanul teljesítette.
Az elmúlt évben gyarapodtak a büntetés-végrehajtási törvényességi felügyeleti feladatok, emelkedett az ügyészekhez érkezett panaszok, kérelmek, bejelentések, továbbá az ügyészi vizsgálatok száma.
A legfőbb ügyész a nemzetközi tevékenység kapcsán kitért arra, hogy az ügyészség tavaly is kiemelt figyelmet fordított a szomszédos országokkal és az európai uniós tagállamokkal való kapcsolatok további fejlesztésére.
Polt Péter külön kiemelte a magyar ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal, azaz az OLAF együttműködését. Az OLAF közigazgatási vizsgálatokat folytat az Európai Unió költségvetéséből származó pénzeszközök szabályszerű felhasználásáról, melynek eredményeképpen ajánlással fordulhat a tagállamok igazságügyi hatóságaihoz. Az OLAF tavaly 3 igazságügyi ajánlást küldött, ezeket már folyamatban lévő nyomozásokban értékelték a hatóságok. A magyar ügyészség 2015 és 2019 között az uniós átlagot (39 %) lényegesen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 47 %- ában emelt vádat.
Az EUROJUST-nak, a hágai Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének magyar nemzeti szekciója tavaly – a tagállami arányokat meghaladóan – összesen 386 ügyben járt el, amelyek közül 250 hazai, 136 külföldi kezdeményezésű ügy.
A legfőbb ügyész elmondta: “Számunkra fontos tény, miszerint a munkánkra tényleges rálátással bíró két uniós szervezet nagyra értékeli és eredményesnek minősíti a magyar ügyészség bűnözés elleni küzdelmét.”
