A már működő társaságok esetében 2020. november 1-20 között lehet bejelentést tenni arról, hogy megfelelnek a feltételeknek, és csoportos társasági adóalannyá szeretnének válni. „A legnagyobb előnyökkel a veszteség csoporton belüli hazai megosztásával járhat e forma választása, de a transzferár-adminisztráció ráfordításait is jelentősen csökkentheti, illetve bizonyos esetekben az adókedvezmények jobb kihasználására is lehetőséget ad.” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A 2019-től bevezetett csoportos adóalanyiságot eddig viszonylag kevesen választották, bár a jogosultak köre jóval szélesebb. Lehetséges, hogy sokan nem ismerték fel a forma előnyeit, kivártak az új szabályok bevezetésekor, vagy éppen megrettentek a többlet adminisztrációtól. Pedig több szempontból is megéri a kapcsolt vállalkozások számára a társasági adóban csoportos adóalanyiságot létrehozni. Elsődlegesen a vállalatcsoport hazai tagjai között megosztható veszteség felhasználás lehet vonzó. A csoportos társasági adóalanyiság további vitathatatlan előnye, hogy a tagok közötti belföldi kapcsolt ügyletekre nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Végül, az adókedvezmények – különösen a fejlesztési adókedvezmény – is sokkal jobban kihasználhatók.

Az adókedvezményekre vonatkozó korlátozások miatt első ránézésre úgy tűnhet, hogy a csoportos társasági adóalanyiság létrehozása semleges hatású az összes fizetendő társasági adó szempontjából. Azonban, ha alaposabban megvizsgáljuk, könnyen beláthatjuk, hogy a fejlesztési adókedvezmény érvényesíthetősége szempontjából is sokak számára előnyös lehet.

Számos olyan adózó van ma Magyarországon, aki jelentős volumenű beruházást hajtott végre az elmúlt pár évben, vagy éppen a koronavírussal kapcsolatos gazdaságélénkítő támogatások hatására kezd bele. Ezen beruházásokhoz akár olyan nagy összegű fejlesztési adókedvezmények kapcsolódhatnak, amellyel a fizetendő társasági adó 80%-al csökkenthető a következő 12 adóévben, de legfeljebb a beruházás megkezdését követő 16 adóévben. A kezdeti néhány évben azonban még nem fordul „termőre” a beruházás, nem nyereséges a vállalkozás, nincs miből érvényesíteni a kedvezményt. Negatív adóalap mellett pedig nem tudják a kedvezményt igénybe venni, sőt az egyes adóévekben realizált negatív adóalapjuk (azaz az elhatárolt veszteségük) állománya is emelkedik, amelyet csak a keletkezést követő 5 évben lehet érvényesíteni a pozitív adóalap 50%-ig. Tehát fizetendő társasági adó kell a fejlesztési adókedvezmény és a korábbi évek veszteségeinek felhasználásához is.

Amennyiben a veszteséget termelő, fejlesztési adókedvezménnyel rendelkező adóalany egy olyan csoportos társasági adóalany tagjává válik, amely tagjai nyereségesek lesznek, akkor a csoport többi tagja felhasználhatja a veszteségét a csoport pozitív társasági adóalapjának 50%-áig. Így a beruházó társaságnak nem kell veszteséget elhatárolnia, és nyereséges éveiben – akár csoportos adóalanyiság keretében, akár azon kívül – már nem lesz olyan elhatárolt vesztesége, amely szűkítené a kedvezmény felhasználását.

A csoportos adóalanyiság feltételeit korábbi cikkünkben mutattuk be.