Milliós bírságot kockáztat, aki elsieti a webshop nyitást - Az online áruházaknak számos szabálynak kell megfelelniük - Mik ezek?

2020.11.10. Jogi Fórum / EY

A járványhelyzet hatására Magyarországon is berobbant az internetes kiskereskedelem. Sok cég nyitott webshopot és egyre többen helyeznek nagyobb hangsúlyt az online értékesítésre. Az erőltetett fejlesztés azonban könnyen vezethet több millió forintos bírsággal járó hibákhoz. Az online áruházaknak számos adóadminisztrációs, jogi, adatvédelmi és információbiztonsági szabálynak kell megfelelniük.

A COVID-19 hatásai miatt egyre többen vásárolnak online. Sok cég kezdett rohamos fejlesztésbe, indított webshopot vagy váltott hangsúlyosabb digitális reklámkampányokra, hogy túlélje a válsághelyzetet. 2020 első félévében az internetes kereskedelem forgalma az előző évhez képest közel 35 százalékkal, a rendelések száma pedig több mint 21 százalékkal emelkedett Magyarországon (forrás: A GKI Digital és az Árukereső.hu közös kutatása). 

Ahány eladás, annyi kérdés

Előlegnek vagy előre fizetésnek minősül, ha a vevő átvétel előtt egyenlíti ki a számlát? Hogyan határozzam meg a teljesítés időpontját, ha futár szállítja ki az árut? Hogyan lehet kezelni a hibás vagy hiányos teljesítést, a garanciális cserét vagy javítást, illetve miként kell tárolni a kapcsolódó bizonylatokat? Ezekre a kérdésekre mindenkinek tudnia kell a választ, aki az online térben szeretne értékesíteni, máskülönben adminisztratív hibák miatt bírságolhatják a NAV ellenőrei.

„Nem szabad elsietni a fejlesztéseket, ezzel ugyanis milliós bírságokat kockáztatnak a hazai cégek. Egy jogszerűen működő webshop kialakításához nem csak adózási vagy adminisztratív ismeretekre van szükség, de fogyasztóvédelmi és kiberbiztonsági szakértelemmel is rendelkezniük kell a vállalatoknak. Ahhoz, hogy nyereségük jelentős hányada ne a szankciók megfizetésére menjen el, a legegyszerűbb olyan tanácsadóval konzultálni, aki minden területen átfogó segítséget tud adni” –– hangsúlyozta Suta György, az EY adótanácsadási üzletágának szenior menedzsere.

A webáruházak legnagyobb számú és kiterjedésű ellenőrzését elsősorban országosan a kormányhivatalok keretében működő fogyasztóvédelmi hatóságok végzik, de ezen felül az adóhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is fokozottan ellenőrzi a webshopokat. A kormányhivatalok esetében minden évben kiemelt témavizsgálatot jelent a webáruházak ellenőrzése, idén kiemelten a koronavírushoz kapcsolódó termékkör kapcsán is. Az online áruházak szabálytalan működtetése, a jogi kontroll nélkül megtervezett kampányok és a személyes adatok nem megfelelő kezelése miatt az eddigieknél nagyobb bírságokra, súlyosabb szankciókra és gyorsabb eljárásokra számíthatnak a vállalatok.

Mindennek megfelel, mégis sokat veszíthet

Akkor sem dőlhetnek hátra a cégek, ha minden szabályozásnak maradéktalanul eleget tesznek. Egy rövid határidő alatt fejlesztett webáruház esetében ugyanis nagy eséllyel található valamilyen biztonsági rés, amit a hekkerek előszeretettel kihasználnak majd.

„Ha egy rendszer támadható, az internetes bűnözőknek mindössze néhány kattintásba kerül, hogy a webshop minden termékének árát egységesen egy forintra csökkentsék. Ilyenkor elég, ha egy vásárló veszi azelőtt észre a zavart, hogy elhárították volna, és máris kisöpörték a cég összes termékét. Ezért sem szabad elfelejteni az információbiztonsági szempontokat” – emelte ki Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással és kibervédelemmel foglalkozó üzletágának vezetője.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
INTERNET
VERSENYJOG
ADÓZÁS
E-KERESKEDELEM