Uniós jog a javításhoz - Közös cél a fenntarthatóság! - Büntetnék a termékek élettartalmát szándékosan rövidítő gyártókat

2020.11.26. Jogi Fórum / Európai Parlament

Az Európai Parlament a fenntarthatóság érdekében a fogyasztókat a termékek újrahasználatára és javítására ösztönzi, és tiltaná, hogy a gyártók szándékosan lerövidítsék a termékek élettartamát. A cél az, hogy vásárláskor egyre többen válasszák a fenntartható termékeket, és teret nyerjen az újrahasználat kultúrája. Javítható és hosszabb élettartamú termékekre lenne szükség, szabványos töltőkre, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektronikai eszközökből. A gyártásra, a közbeszerzésre, a reklámozásra és a hulladékkezelésre is kiterjedő, rendszerszintű változtatásokra van szükség.

A fenntarthatóbb egységes piacról szóló állásfoglalást 395 szavazattal, 94 ellenében és 207 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A képviselők felszólítják az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a fogyasztók számára a javításhoz való jogot azáltal, hogy a termékek megjavíttatását vonzóbbá, rendszeresebbé és költséghatékonyabbá teszi. A képviselők szerint ez például a jótállási időszak meghosszabbításával, a jótállás cserealkatrészekre való kiterjesztésével vagy a javításra és a karbantartásra vonatkozó jobb tájékoztatással történhet.

A képviselők több támogatást kérnek a használtcikk-piactereknek, és olyan intézkedéseket szorgalmaznak, amelyek hatására a gyártók felhagynak termékeik élettartamának lerövidítésével, a gyártást pedig fenntarthatóvá teszik. Az elektronikai hulladék csökkentéséhez ismét azt kérik, hogy legyenek egységesek a töltők, a termékek címkéin pedig szerepeljen a tartósságukra utaló jelzés (például egy életciklus-grafikon vagy a várható élettartam egyértelmű megjelölése).

A javítás, a továbbértékesítés és az újrahasználat akadályainak felszámolása

A fenntarthatóság szempontjából megfelelő üzleti és fogyasztói döntéseket a képviselők szerint azzal lehetne leginkább ösztönözni, ha a közbeszerzéseknél is a fenntarthatóbb termékeket és szolgáltatásokat választanák, és a termékeket kísérő marketing- és reklámtevékenység felelősségteljesebben zajlana. Ha például egy gyártó környezetbarátként hirdeti termékét, akkor állításának az ökocímke-tanúsításhoz hasonlóan egységes kritériumokon kell alapulnia. Az állásfoglalás ezenkívül az uniós ökocímke szerepének megerősítését is szorgalmazza, hogy több gyártó alkalmazza azt, és ismertebb legyen a fogyasztók körében.

Végezetül az indítvány új szabályokat javasol a hulladékgazdálkodásra, és sürgeti a javítás, a továbbértékesítés és az újrahasználat útjában álló jogi akadályok felszámolását. Mindez kedvezően hatna a másodlagos nyersanyagok piacára is.

David Cormand (Zöldek/EFA, Franciaország) jelentéstevő szerint: „Ideje, hogy a zöld megállapodásban szereplő célokat az egységes piac alapvetéseinek tekintsük, és ott a hosszú élettartamra tervezett termékeket és szolgáltatásokat részesítsük előnyben. Ehhez átfogó szabályrendszerre van szükség, amely a politikai bátorságot nélkülöző, a fogyasztókat és a vállalatokat egyaránt összezavaró adminisztratív módosítások helyett világos és egyszerű döntéseken alapul. A Parlament a jelentés elfogadásával egyértelmű üzenetet küld: az egységes és kötelező tartóssági címkézés és a termékek élettartam-rövidítésének felszámolása jelenti az utat előre" - jelentette ki a francia zöldpárti képviselő.

A vita magyar felszólalója

Tóth Edina (EPP) felszólalása ITT meghallgatható.

Háttér

Egy Eurobarométer felmérés szerint az uniós polgárok 77 százaléka inkább megjavíttatná meghibásodott készülékét ahelyett, hogy újat vesz; 79 százalékuk pedig úgy véli, hogy a gyártókat jogilag kötelezni kellene arra, hogy elősegítsék a digitális eszközök javítását vagy az egyes alkatrészek cseréjét.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
KÖRNYEZETVÉDELEM