Az országgyűlési képviselők információszerzési joga nem alapjog, ezért rá nézve az Alaptörvény szerinti alapjog-korlátozási teszt lefolytatásának nincs helye – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1318/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította az Országgyűlésről szóló törvény 98. § (1) bekezdés „[a] képviselő valamennyi közigazgatási szerv, közintézet és közintézmény vezetőjétől előzetesen egyeztetett módon tájékoztatást kérhet” rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.
Az indítványozó országgyűlési képviselő indítványában kifejtette, hogy a 2020. február 1-jétől hatályos támadott rendelkezés nem biztosítja az országgyűlési képviselőknek a (korábban garantált) előzetes egyeztetés nélküli belépési lehetőséget valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez, az országgyűlési képviselő immáron csak előzetesen egyeztetett módon kérhet tájékoztatást a szerv vezetőjétől. Az indítványozó álláspontja szerint mindez szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a képviselő közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, ezzel összefüggésben a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint ellentétes a jogállamiság és a hatalommegosztás elvével.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az országgyűlési képviselők információszerzési joga nem áll összefüggésben a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való joggal, nem alapjog, ezért rá nézve az Alaptörvény szerinti alapjog-korlátozási teszt lefolytatásának nincs helye. Mivel az indítványozó kifejezetten az információszabadság sérelmével összefüggésben hivatkozott a szabad véleménynyilvánításhoz való joga sérelmére, ezért az indítvány ezen része sem megalapozott. Az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alaptörvény-ellenességére és megsemmisítésére vonatkozóan előterjesztett alkotmányjogi panaszt így elutasította.
