Sújtható-e pénzbírsággal a spontán demonstráció? - Az Alkotmánybíróság bírói döntést semmisített meg

2021.01. 4. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Már önmagában megvalósítja az Alaptörvényben foglalt békés gyülekezéshez való jog sérelmét, amennyiben a bírói döntések indokolásából hiányzik annak vizsgálata, hogy a rendezvény minősülhetett-e sürgős vagy spontán rendezvénynek - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/527/2020. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság gyülekezési jog tárgyában hozott végzését.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó spontán demonstrációt tartott egy környezetkárosító munkavégzés ellen. A gyülekezés spontaneitása miatt előzetesen nem jelentette be a rendezvényt, csak a helyszínen intézkedő rendőrökkel közölte a tényt a demonstráció befejezése után; a végig békés rendezvényt a rendőrség nem oszlatta fel. Az indítványozót gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése miatt pénzbírsággal sújtotta az illetékes hatóság, amely határozatot a később eljáró bíróság hatályában fenntartott.

Az indítványozó szerint a támadott döntések sértik a békés gyülekezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapjogát, mivel az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseiből is az következik, hogy a szabálysértési hatóságoknak a spontán tüntetés résztvevőit nem szabad eljárás alá vonniuk.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a támadott döntések indokolásából hiányzik annak vizsgálata, hogy a rendezvény minősülhetett-e sürgős vagy spontán rendezvénynek. A bíróság mulasztása már önmagában megvalósítja az Alaptörvényben foglalt békés gyülekezéshez való jog sérelmét. Ezzel összefüggésben továbbá a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme is megállapítható, így az Alkotmánybíróság a bírói döntést megsemmisítette.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
GYÜLEKEZÉSI JOG